Túl drágák az amerikai részvények és a dollár – mit vegyünk helyettük?

A tőzsdetörténelem egyik leghosszabb bikapiacának közeli befellegzését várja Peter Boockvar, a Lindsey Group és a Bookmark Advisors amerikai befektető- és tanácsadó cégek vezető elemzője az Alapblog.hu-nak adott interjújában.

Boockvar meggyőződése, hogy Amerikában a kamatok mindenképpen emelkedni fognak, hiszen nem maradhat egyensúlyban a méregdrága részvénypiac és az emelkedő kamatkörnyezet.

„A befektetői várakozások és a piaci állapotok, a jegybanki politika várható lépései 1987 októberére (az elmúlt évtizedek egyik legsúlyosabb tőzsdekrachjának hónapja) emlékeztetnek leginkább. Az összeomlást egyébként akkor is megelőzte a kötvényhozamok drámai emelkedése.”

A szakértő a medvepiac közelgésére – a dollár, euró, nyersanyagok vonatkozásában – válaszként aranyat és ezüstöt vásárol, véleménye szerint ezzel lehet ellensúlyozni a jegybankok alkonyából, cselekvésképtelenségük mélyüléséből következő bizonytalanságokat és a kialakuló negatív reálkamat-környezetet.

A kamatemelkedés az Egyesült Államokban felfelé nyomja a dollárt, ez pedig negatívan kellene, hogy hasson a nemesfémekre, általában a dollárban számolt nyersanyagárakra, a szakértő ennek ellenére úgy gondolja, hogy nem a dollár, hanem az euró erősödésére érdemes fogadni. Még akkor is, ha tudjuk, hogy az euróövezetet megannyi kockázat veszélyezteti. Boockvar azt tartja irányt mutatónak, hogy óriási német nyomás nehezedik az EKB-ra a QE politikával való teljes szakítás és a szigorítások, a kamatemelések beindítása érdekében. Már sokasodnak a konkrét, kézzelfogható bizonyítékai annak, hogy Németországban és egész Európában beindul az infláció.

Az arany, az ezüst, az euró és az európai részvények vásárlása mellett a következőkre hívja fel az Alapblog.hu olvasóinak figyelmét Boockvar:

„Az ipari alapanyagokat, fémeket és az áremelkedésben abszolút lemaradt mezőgazdasági cikkeket, termőföldet, terményeket kell most venni. És persze a mögöttük álló devizákat: kanadai, ausztrál dollárt, brazil reált. A vezető feltörekvő országok tőkepiacaiban látom a legtöbb fantáziát. Például Brazíliáéban, jóllehet az már tavaly csaknem negyven százalékos áremelkedést mutatott fel, mégis az inflációhoz és vásárlóerőhöz viszonyítottan az még mindig olcsónak számít. Ugyancsak fantáziadús a koreai piac, onnan az eddigi államfő látványos lemondatása révén szimbolikusan és valóságosan is kiiktatták a korrupciós faktort. Az indiai részvények nem olcsók ugyan, de még továbbra is okos dolog vásárolni belőlük, mert India első embere, NarendraModi következetesen segíti a gazdasági élénkülést, megbízható piacbarát politikát folytat és eközben félelmetesen növekszik a lakosságon belül a fiatalok aránya, negyven százaléka az indiaiaknak 20 évesnél fiatalabb, ötven százalékuk 20 és 59 év közötti korban van. Elképesztő és kiszámítható, fenntarthatóan stabil erősödési potenciállal bír India.”