2020. januárban a fogyasztói árak átlagosan 4,7 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. Ráadásul azt sem lehet mondani, hogy csupán a gyorsan változó külső gazdasági hatások miatt emelkedett az árszínvonal, hiszen a maginfláció is 4 százalékos növekedés mutatott. Nagy kérdés, hogy mit lép a Magyar Nemzeti Bank, amely immár évek óta azt kommunikálja, hogy nincs árfolyamcéljuk, és az MNB egyetlen horgonya az infláció, elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása.
A KSH adati szerint viszont az MNB az utóbbi időben nem tudja elérni az árstabilitást. Mondhatnánk persze, hogy a magyar jegybank most kényszerhelyzetbe került, és szigorítania kellene, de az utóbbi hónapok 4 százalék körüli inflációs adatait látva szakértők rendre úgy vélekedtek, hogy erre nem kerül sor. A konszenzus szerint inkább hagyja tovább gyengülni a magyar fizetőeszközt a jegybank, minthogy - akár kamatemeléssel, akár komolyabb likviditáscsökkentéssel - a monetáris eszköztárhoz nyúljon.
Konszenzus van az elemzők között arról, hogy a magyar jegybank csak akkor fog lépni, ha az EKB is szigorít. Amennyiben ez a forgatókönyv megvalósulna, és az MNB továbbra is tétlenül nézi az eseményeket, akkor az lenne meglepetés, ha a forint gyengülése nem kapcsolna újabb fokozatra. Az alacsony nominális kamatok és a magas magyar infláció miatt ugyanis a világon az egyik legalacsonyabb az itt elérhető reálhozam (konkrétan erősen negatív). A befektetőknek tehát aligha éri meg magyar eszközöket vásárolni.
|
| Friss árfolyamok >> |
Sőt, a fenti folyamatok mellett még inkább kifizetődő az elmúlt hónapokban a szakértők szerint dübörgő úgynevezett carry trading. Ennek a konkrét esetben az a lényege, hogy az intézményi befektetők forint hitelt vesznek fel alacsony kamatok mellett, a forintot átváltják cseh koronára vagy lengyel zlotyra, majd ott kihelyezik a pénzüket. Miután mindkét régiós országban 1 százalékpont feletti a nominális hozam különbsége a magyarral szemben, így kis kockázat mellet jutnak haszonhoz. Az ilyen típusú tranzakcióknál hozamot az utóbbi időben a forint folyamatos gyengülése ráadásul tovább növelte.
Csütörtök reggel a forint a 339-340-es sávban mozog, és a tegnapi történelmi rekord után nem gyengült tovább, ezt felfoghatjuk úgy is, hogy a piaci szereplők az MNB reakciójára várnak. Ha nem lesz semmilyen utalás az esetleges szigorításra, az zöld utat adhat a fent jelzett folyamatoknak és nem nehéz belelátni egy 350-es szintet a magyar fizetőeszközbe.
Kis valószínűséggel, de természetesen az is előfordulhat, hogy az inflációs adat valóban lépéskényszerbe hozza a jegybankot. Érdemes megemlíteni, hogy a jegybankok esetében független szervezetekről beszélünk, amelyre a politikai szereplők nem gyakorolhatnak nyomást. Így elvileg nem fordulhatna elő, hogy a harmatgyenge forint immár a kormány számára is kínos, ezét presszionálja az MNB. A gyakorlatban azonban látunk ezzel ellentétes példákat, ott van például a világ legfontosabb jegybankja, a Fed, amelyet Donald Trump folyamatosan kritizál. Így további erőteljes forintgyengülés esetén még az is előfordulhat, hogy esetleg a magyar jegybank is kap üzeneteket döntési helyzetben lévő politikusoktól.
Ez egy olyan jogi csatározást vetíthet előre, amely az amerikai jegyban 
Bárcsak lenne Európában is olyan hét mesterlövész, mint az amerikai részvénypiacon!
