Gyorsan nőtt a lufi

A kínai hatóságok közölték a Pekingben működő, virtuális valutákat forgalmazó tőzsdékkel, hogy be kell szüntetniük a működésüket, és közölniük kell ügyfeleikkel, mikor lesz az utolsó kereskedési nap. Egy kereskedési platform már korábban közölte, hogy szeptember 30-án zárnak, és pár órával később egy másik is jelezte, hogy rövidesen lehúzza a redőnyt.

A kínai hatóságok úgy gondolják, hogy a kriptovaluták egyre nagyobb veszélyt jelentenek, mivel az utóbbi időben gyorsan nőtt az árfolyamuk, egyre több befektetőt csábítva a szabályozatlan, ezért rendkívül veszélyes és spekulatív eszközök felé, és el akarják kerülni, hogy egy gigantikus lufipukkadás legyen az egészből, ami maga alá temetné a gazdaságot.

A valuta értelmezése

A Reuters szerint Li Lihui, a Bank of China korábbi elnöke egy konferencián elmondta, hogy a világ szabályozó hatóságainak együtt kéne működniük a virtuális valuták szabályozásának és felügyeletének kialakításában. Szerint a bitcoin, az ethereum és társaik, melyeknek nincs állami kibocsátjuk, nem áll mögöttük egy olyan szerv, ami egy ország bizalmát élvezi és így garanciákat tud nyújtani, nem nevezhetők valutáknak. Arra jók csak jelenlegi formájukban, hogy pénzmosást és illegális befektetési ügyleteket valósítsanak meg velük.

Kiemelte ugyanakkor, hogy maga a technológia hasznos, ha az erre felhatalmazott szervek használják fel. A kínai jegybank tanulmányozza is a technológiát, hogy adott esetben jogosítványának megfelelően hozzon létre tényleges digitális valutát. Ahogy hagyományos valutát sem bocsáthat ki akárki, csak a jegybankok, úgy ez fog a digitális valutákra vonatkozni, amit pedig mások hoznak létre, az mindennek nevezhető, csak valutának nem, mert ez megtévesztő.

Lépések és árfolyamhatás

Kína első lépése az volt, hogy szeptember 4-én betiltotta az ICO-kat, melyek során lényegében úgy történt tőkegyűjtés, hogy az ne tartozzon hatósági felügyelet alá, csak azért, mert kriptovalutákban bonyolódik, így nem vonatkoztak rá a szabályok. Most már viszont ezek is tiltott betétgyűjtésnek minősülnek, és ez Li szerint a befektetők érdekének védelme, hisz így kiszűrhetők a csalások, végül is nem véletlen, hogy a normál valutában bonyolódó nyilvános tőkepiaci ügyletekre is megfelelő szabályok vonatkoznak.

Kétségtelen, hogy Kínában tőkekorlátozások vannak érvényben, és ezeket is ki lehetett játszani a kriptovalutákkal. Ugyanakkor az is igaz, hogy valóban elkerülhetetlen a szabályozás, mint minden új befektetési termék esetében. A bitcoin árfolyama mindenesetre 5000-ről 3500 dollár alá esett a kínai spekuláció mérséklődése miatt, kérdés, hogy más országok mikor fognak valamilyen ésszerű szabályozást bevezetni, és ezek hogyan hatnak majd az árfolyamra.