A múlt héten az amerikai értéktőzsdén három év óta a legnagyobb esést produkálták a mutatók. A Dow Jones index 317 pontos mínusszal zárt, ez 2011 novembere óta a legrosszabb teljesítmény. Az úgynevezett VIX index, amely a piaci volatilitás (ingadozás) fokmérője, az év nagy részében 25 százalékon állt. A múlt héten ez az indikátor 78 százalékra ugrott, jól mutatva a növekvő idegességet a piacokon.
Ez valójában egy recessziós örvény
Elterjedt ugyanis a vélemény, hogy az olaj árának hónapok óta tartó zuhanása valójában a világgazdaságban erősödő recessziós örvény egy tünete. A múltban az olajárak esése gyakran járt együtt a piaci hangulat javulásával abból a meggyőződésből kiindulva, hogy az majd lökést ad a fogyasztói bizalomnak és a gazdasági növekedésnek. De nem ez alkalommal.
A legutóbbi hírek szerint az olajipar óriásai már ezermilliárd dollár értékű tervezett projektjeik leállítását fontolgatják. Fontos, hogy megértsük a szektor léptékét és súlyát: csak az Egyesült Államokban az energiaszektorhoz kötődik 9,3 millió teljes munkaidős állás, a szektor termelése pedig évi 1,2 ezermilliárd dollár.
Senki nem ad kölcsön az olajcégeknek
Úgyszintén felerősödtek a félelmek, hogy az olajár összecsuklásának súlyos kihatása lesz a hitelpiacokra. A Deutsche Bank kalkulációi szerint csak az Egyesült Államokban az energia-termelők 550 milliárd dollárnyi forrást vontak be kötvények kibocsátásával. Az olajárak feleződését látva jogos a kétség ezen kitermelők fizetőképességével kapcsolatban. Az energiacégek birtokolják napjainkban az USA bóvlikötvény-piacának 16 százalékát, míg ez az arány egy évtizeddel ezelőtt csupán 4 százalékon állt. Az utóbbi órák és napok piaci híre, hogy ennek a szegmensnek a hitelezési piaca teljesen befagyott az USÁ-ban, senki nem hajlandó ajánlatot adni.
Széles körű nyersanyag-áresés
Az áreséshez jócskán hozzájárult a Nemzetközi Energia Ügynökség, amely 2015-re csökkentette globális olajkeresleti előrejelzését. Az olajárak ennek hatására is folytatták zuhanásukat, és a múlt héten tíz százalékot bucskázva öt és fél éves mélypontra huppantak. A Brent kőolaj most 53 százalékkal áll alacsonyabban, mint a 2008-as válság utáni időszak csúcspontja és a zuhanás nagyobbik részét idén júniustól produkálta.
De itt már széles fronton zajlódó nyersanyag-áresésről van szó, amely egy lassuló világgazdasági környezetben játszódik le. Különösen igaz ez az euróövezetre, amelynek gazdasági kibocsátása még mindig nem érte el a 2007-es szintet.
A vasérc ára, amely egy kiváló indikátor az ipari aktivitás megítélésére, 2011-es csúcsáról (180 dollár/tonna) kétharmadot esve 70 dollár alá bukott tonnánként, idén május óta 30 százalékot csökkenve.
Ausztrália már érzi a jeges szeleket
Joe Hockey ausztrál pénzügyminiszter vasárnap jelentette be, hogy a nyersanyagárak esésének üteme miatt a „világ bányájának” is tekintett ország cserearány-romlása idén eléri a 13,5 százalékot, holott májusban még 6,75 százalékos csökkenéssel kalkuláltak. Újabb adalékként a romló globális kilátásokhoz, az ausztrál kormány költségvetési előrejelzése a kínai gazdasági növekedést 2015-re levitte 6,75 százalékra a korábbi 7,25 százalékról, 2016-ra vonatkozóan pedig 6,5 százalékra a korábbi 7,0 százalékos előrejelzésről. Ezek az adatok érzékelhetően alatta vannak a pekingi kormány hivatalos, 7,5 százalékos céljától.
Lehetetlen rövid távú előrejelzést adni a piacok mozgásáról, de erősödnek a jelek, amelyek szerint nő a globális pénzügyi instabilitás és a jegybankok által fújt óriási likviditási buborék a kipukkanáshoz közelít.
Káncz Csaba jegyzete
A miniszter indulatosan reagált az ICC döntésére.
