Az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve eredeti tervei szerint a tavaly szeptember óta futó kötvénycsere program most június végén lezárult volna. A romló gazdasági fundamentumok miatt azonban valószínűsíthető volt, hogy a Fed egy újabb konjunktúraélénkítő intézkedéscsomaggal lesz kénytelen előállni az elmúlt hét közepén tartott rendes ülését követően. Ezért több szereplő is a piacon egy újabb eszközvásárlási programra (QE3) spekulált, de e helyett csak a kifutó kötvénycsere program meghosszabbításáról döntött az amerikai jegybank.
Ez az „Operation Twist” névre keresztelt pénzügyi manőver először a 60-as években került alkalmazásra, és a lényege, hogy az USA központi pénzintézete rövid futamidejű kötvényeket vásárol fel a piacról és cserél hosszú lejáratúakra. Szigorú értelemben véve ez nem számít monetáris expanziónak, mivel nem növeli a Fed mérlegfőösszegét. Mivel tehát a világ vezető devizája, a dollár értékének további hígulásától most egyelőre nem kell tartani a befektetőknek, ez az intézkedés kiveszi a szelet az arany és az ezüst vitorlájából, hiszen ezzel veszít jelentőségéből a két nemesfém értékőrző funkciója.
Mindazonáltal végzetes naivitás máris az európai gondok gyors és fájdalommentes megoldásában reménykedni. Sem a fojtogató államadósságok problémája nem csillapodik, sem pedig a gazdaság kilátásai nem javultak egy hét alatt. Ezért a Nemzetközi Valutaalap vezére, Christine Lagarde az euróövezeti pénzügyminiszterek luxemburgi tanácskozásán az euróra nehezedő „akut stressz” miatt hathatós intézkedésekre buzdította kollegáit.. Erélyes nyilatkozatában az EKB-t monetáris könnyítésre szólította fel, és további, alacsony kamatozású banki hitelek nyújtását valamint az európai kötvényvásárlási program újraindítását követelte.
Ezzel csaknem egy időben – mintha csak a felszólításra akarna reagálni – az EKB bejelentette, hogy változtatni fog a fedezetelfogadási szabályain és az olcsón kínált jegybanki hitelekért cserébe a jövőben nemcsak eddig el nem fogadott jelzálog- és egyéb eszköz-fedezetű értékpapírokat fogad majd el fedezetként, de megelégszik az eddigi "A-" helyett a papírok sokkal rosszabb „BBB” kockázati besorolásával is. Így válhatnak nemes egyszerűséggel a mérgezett értékpapírok frissen nyomtatott, ropogós, ám kétes fedezetű euró bankjegyekké.
Mindez ismételten rávilágít a válság még mindig beláthatatlan mélyeire. A feltáruló feneketlen mélység pedig változatlanul megalapozza az arany és az ezüst monetáris nemesfémként való népszerűségét, és az árfolyamok előbb vagy utóbb bekövetkező visszaerősödését a korábbi történelmi csúcsokhoz. A válság kezelésében a jegybankok világszerte továbbra is laza gyeplőn kénytelenek tartani a pénzügyi politikát, ami a tapasztalatok szerint a nyersanyagok és a reáleszközök felértékelődését eredményezi.
A központi bankok egyidejűleg rendhagyó módon is támogatják az arany árfolyamát például azáltal, hogy diverzifikálják a devizatartalékaikat és kincsképző céllal vásárolják az aranyat. Két hete például a Kazah Nemzeti Banktól érkeztek hírek jelentős aranyvásárlásról, az elmúlt héten pedig már az orosz jegybank növekvő tartalékairól jelentek meg hírügynökségi jelentések. Ezek szerint egyedül májusban 500 ezer unciával (15,55 tonna) 29,3 millió unciára (911 tonna) nőtt az orosz központi bank aranytartaléka.
Egy hete még biztatóan alakult az arany technikai grafikonja, de a Fed pénzügypolitikája azóta ismét alaposan összerondította a képet. A lejtőre került aranyár 1565,50 dolláron fejezte be Londonban az elmúlt hetet, nem sokkal az 1.574 dolláros korábbi lokális mélypontból levezethető vízszintes és a középtávú trendet jelölő diagonális támaszok összefutása alatt. 1.550 dollár magasságában egy eddig igen szilárdnak bizonyult támasz jelentett rendre kapaszkodót az utóbbi idők korrekcióiban, ezért ez jó eséllyel az elkövetkezendőkben is kitarthat. Az aranypiac.hu elemzői szerint rövidtávon az árfolyam emelkedésébe vetett bizakodás megalapozott visszatéréséről pedig legkorábban 1.635 dollár felett van értelme beszélni.