Drágul az urán - Japán lassan visszatér az atomenergiához

Japán tervei szerint újranyitják az Oi-ban található atomreaktort a nyáron, 15 hónappal a fukusimai erőművet ért pusztító katasztrófa után, jelentette a Wall Street Journal helyi tudósítója. 2011 március 11.-én a Japánban valaha mért legnagyobb földrengés rázta meg a szigetországot, pusztító cunamit, majd atomkatasztrófát okozva. Ez volt az 1986-os csernobili atomerőmű-baleset óta látott legsúlyosabb nukleáris katasztrófa. Ezután az ország 50 atomerőművének nagy részét leállították. Ezek egyébként az ország energiafelhasználásnak nagyjából 30 százalékát biztosították. Emiatt Japán – 1970 óta - először maradt atomenergia nélkül.

A drasztikus lépés miatt az urán iránti kereslet drasztikusan megcsappant a piacokon, ugyanakkor Jonathan Hinze az iparági Ux Consulting alelnöke úgy véli, hogy a most napvilágot látott japán tervek egyes erőművek újraindításáról segítenek majd abban, hogy meglóduljon a kereslet és ezáltal az urán és az azzal foglalkozó cégek részvényára. A japán kormány kiszivárgott tervei szerint az ország nyugati részén található Fukui prefektúra Oi erőművének két reaktorát július végén állítanák újból üzembe. Egyes számítások szerint csak a katasztrófa utáni héten 1,5 milliárd dollár szívódott fel az uránium-részvények piacán.

A japán erőművek újraindításáról szóló tervek ugyanakkor széleskörű tiltakozást indítottak és indíthatnak még el világszerte. A katasztrófa után Németország – amely Japán után a világ második legnagyobb atomenergia előállítója – bejelentette, hogy 2022-től teljesen leállítja az atomenergia termelését, Svájc pedig 2034-től tervezi megvalósítani ugyanezt. Közben olyan nagy felhasználó országokban nőtt a szektor fejlesztése, mint Kína, India, Oroszország, Dél Korea, sőt olyan jelentős olajhatalmaknál is, mint Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emirátusok.