Más árupiaci termékekhez hasonlóan részben a spekulatív pénzek beáramlásának hatása érződött a cukor piacán már a 2008-as pénzügyi válság kipattanása előtt is, de igazán látványos áremelkedést 2009-ben láttunk, amit 2010-ben meredek esés, majd újabb szárnyalás követett. A rövidebb távú hullámzás mellett a hosszabb távú hozamot jelzi, hogy aki nem számolta fel befektetését, jelenleg is csaknem háromszoros hasznot könyvelhet el a társaság szerint.
Az árupiaci termékek a tankönyvek szerint a kockázatok megosztását is szolgálják a portfóliókban, áraik alakulása ugyanis a múltban nem függött össze szorosan az általános részvénypiaci hangulattal. Ám ezt felülírta, hogy a 2008-as válság előtt óriási mértékben áramlott be a forró pénz több alapvető élelmiszeripari nyersanyag piacára is, ami felhajtotta az árat. Majd a részvénypiacok összeomlásakor az intézményi befektetők, hogy készpénzhez juthassanak, felszámolták az árupiaci alapokban lévő befektetéseiket is, ami átmeneti áresést okozott több terméknél, így a cukornál is.
Hosszú távon sem olvad el a nyereség
„Hosszabb távon a cukor árát ismét elsősorban a fundamentális okok határozhatják meg, mint az időjárás vagy a cukor-termőterületek változása, míg a spekuláció szerepe kisebb lett, de nem szabad megfeledkezni a politikai tényezőről, az állami támogatások és vámok hatásáról sem”– idézi a közlemény Somi András vezető elemzőt. A keresletet befolyásoló tényezők alapján, hosszabb távon a cukor áremelkedésére számítanak az elemzők, amiben nemcsak a növekvő élelmiszer-fogyasztás játszik szerepet, hanem a bioetanol-gyártás felfutása is. Brazíliában például egyre nagyobb tételben dolgozzák fel a cukornádat bioüzemanyaggá, ami hosszú távon szűkítheti a kínálatot.
A brókercég szerint akár a nagyobb mennyiségben cukrot fogyasztó családoknak is érdemes mérlegelniük, hogy a családi költségvetésben növekvő tételt jelentő kiadásokat fedezzék tőzsdei cukorbefektetéssel, egy lekvárfőző kisüzemnek viszont mindenképpen érdemes erre törekednie. A fedezéshez alkalmas eszközök lehetnek a Magyarországon kevéssé ismert tőzsdén jegyzett befektetési alapok (ETF-ek), amelyekkel egyszerűen lehet kereskedni.
Az első félévben egyharmaddal esett a cukorba fektető ETF-ek ára, májustól mostanáig viszont mintegy 50 százalékkal emelkedtek a jegyzések. Volt, hogy egyetlen hónapban 16-17 százalékos hozamot lehetett elérni.
Hosszú távon, aki például 2008 elején vásárolt be egy cukoralapba a tőzsdén és az idei áresés előtt kiszállt, pénzét három és félszeresére növelhette, de aki rendületlenül kitartott mostanáig, az is 270 százalékos hozamot ért el - írják. Mivel a befektetést dollárban tartják nyilván, a devizaárfolyamok ingadozása is befolyásolja a forintban számított hozamokat.
Privátbankár
Pörgeti a bolgár piacot a Penny anyavállalata. 
