"Szerintem az optimális forgatókönyvet kell szem előtt tartanunk, miszerint az országnak megvan a politikai elszántsága arra, hogy tényszerűen betartsa vállalását, és bent maradjon az euróövezetben, ami szemmel láthatóan a lakosság kívánsága is" - jelentette ki Lagarde a holland televíziónak nyilatkozva.
Drága mulatság lenne az euróövezet elhagyása - megéri?
"Ugyanakkor nagy erőfeszítést kell tenni az elhatározott programnak való megfeleléshez, amihez az eurózónapartnerek támogatást ígértek az országnak. Az euróövezetből való kilépés nagyon nehéz és költséges volna, és nem csak Görögország számára" - mondta az IMF vezérigazgatója.
|
Mi lesz Magyarországgal, ha mennek a görögök? A legrosszabb forgatókönyvek szerint akár 2-3 százalékpontot is elvehet a magyar GDP-ből, ha nem sikerül korlátok között elengedni a görögök kezét. Egyre több londoni elemző szerint van realitása annak, hogy Görögország kiválik a zónából, 2013-ban Portugália is követheti őket. Részletek >> |
Korábban José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke is azt mondta: nincs mód arra, hogy megváltoztassák a 130 milliárd eurós görög mentőcsomaghoz kapcsolódó feltételeket. Jörg Asmussen, az EKB kormányzótanácsának tagja szintén felhívta a figyelmet: Athén ne számítson arra, hogy a választások után az EKB hajlandóságot mutat a szanálási program feltételeinek újratárgyalására.
Nem szakadna meg az eurózóna a görögök nélkül
Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter már arról is beszélt: az euróövezet megbirkózna Görögország esetleges távozásának következményeivel - egyetlen államot sem lehet, arra kényszeríteni, hogy az övezet tagja maradjon. Schäuble véleménye szerint sincs más út Görögország számára, csak az, amelyről már korábban megállapodtak.
Egyes elemzők szerint nemhogy megbirkózna az eurózóna a görögök kiválásával, hanem akár egy komolyabb rali is elindulhat, ha megszabadul az övezet a ballaszttól - kérdés, hogy az esetleges dominóhatás milyen további következményekkel járhat Európa gazdaságára nézve.
Mint ismeretes, a korábban kormányzó két nagyobb párt, az ND és a PASOK mellett öt olyan párt került a görög parlamentbe legutóbbi választásokon, amelyek elutasítják a megszorításokat - pedig ezeket szabta feltételül az államcsőd elkerüléséhez szükséges pénzügyi segítségért cserébe az EU és az IMF. Miután egyik politikai erőnek sem sikerült kormányt alakítania, június 17-én újabb választásokat tartanak Görögországban.
Betelt a pohár az EKB-nál is?
A piacon közben már olyan hírek terjengenek, hogy az Európai Központi Bank nem biztosít további likviditást egyes görög bankok számára, mivel nem látja megfelelőnek azok tőkehelyzetét. A pénzre pedig nagy szüksége lenne a görög pénzintézeteknek: hétfőn ugyanis 800 millió euró távozott a görög bankrendszerből, a szokásos sokszorosa, az összes betétállomány fél százaléka. Ez a jegybank elnöke szerint könnyen rosszabbodhat a napokban. Ha a görögök komolyan megrohanják a bankjaikat, az tovább súlyosbíthatja az ország helyzetét és az államcsődöt is idő előtt előidézheti. Részletek >>
A Hamász megfontolja az izraeli ajánlatot. 
