A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a svájci jegybank döntését követően már a múlt héten adatokat kért be a hazai felügyelt befektetési vállalkozásoktól és befektetési alapkezelőktől arról, hogy az árfolyamváltozás miképp hatott a devizakereskedelemmel foglalkozó ügyfeleikre és a befektetési alapokra. Bár az adatfeldolgozás folyamatban van, már megállapítható, hogy a hazai befektetési vállalkozások döntő részének ügyfélköre csak mérsékelten vagy egyáltalán nem érintett a probléma kapcsán - írja a jegybank közleménye.
Az ügyleteken elszenvedett ügyfélveszteségek mértéke az eddig beérkezett adatok alapján az MNB által felügyelt befektetési vállalkozásoknál meghaladta a 10 milliárd forintot, melynek döntő hányadát néhány száz befektető szenvedte el. A piaci változásnak jobban kitett befektetési vállalkozásokkal az MNB folyamatos kapcsolatot tart. Ez alapján a jegybank rövid távon nem lát intézkedésre okot adó körülményt.
|
Mi történt? Zanzásítva: a svájci jegybank évek óta védte a frankot az erősödéstől, rengeteget költöttek arra, hogy 1,20 alá ne kerüljön az EUR/CHF árfolyam. A jegyzés nagyjából ide is ragadt, sok devizakereskedő épített ki előszeretettel erre alapozott pozíciókat: biztosra lehetett venni, hogy amennyiben az 1,20-at megközelít az árfolyam, a svájci jegybank beavatkozik, és innen visszapattan a jegyzés - még ha nem is messzire, de így is kényelmesen lehetett csipegetni a profitot. Bár még hétfőn is arról beszélt a jegybankelnök, hogy még sokáig (évekig) nem adják fel az árfolyamküszöböt, csütörtökön váratlanul mégis elengedték a frankot, ami azonnal elképesztő erősödésbe kezdett, összeomlottak a devizapiacok, hatalmas turbulencia indult, időnként elképesztő árfolyamokkal, leálló árjegyzésekkel - minden pozíció borult, világszerte égtek a milliárdok. Ahogy helyreállt az új egyensúly (?), a döbbent ügyfelek és brókereik elkezdték felmérni a veszteségeket, és beindult a csata, esetenként jogi eszközökkel is: próbálják elosztani a buktát. Az biztos, hogy ezek lezárultáig világszerte több cég is megrogyhat - már jelezte is egy kereskedőcég, hogy ügyfeleinek 225 millió dolláros vesztesége keletkezett, pontosabban nem a veszteség ekkora, hanem a pénzek elfogytával ekkora mínusz maradt számláikon, amit nyilván sosem fognak befizetni. Erről itt írtunk: Megvan az svájci jegybank eszement döntésének első áldozata >> A jegybank a magyar cégekről annyit ír: a felügyelt intézményeknél az ügyfélkövetelések fedezete rendelkezésre áll - lásd lejjebb. |
Főként abszolút hozamú alapok buktak
Noha a hirtelen árfolyamváltozások a befektetési piac számos ágát érintették itthon, a jelentősebb veszteséget szenvedett ügyfelek és piaci szolgáltatók száma összességében csekély. A befektetési alapkezelők piacán az alapok alig 2 százalékát befolyásolták jelentősebben a piaci zavarok. 2015. január 15-án összesen 10 darab befektetési alap szenvedett el 5 százalékot meghaladó mértékű nettó eszközérték csökkenést 24 milliárd forint értékben, melyek mindegyike abszolút hozamú alap kategóriába tartozik. A legnagyobb nettó eszközérték csökkenés mértéke 18,83 százalék volt. E 10 alap veszteségének mértéke a teljes hazai befektetési alap szektorban kezelt vagyon mintegy 0,5 százalékát teszi csak ki.
Erről a Privátbankár.hu-n külön összeállítást is közöltünk, ebből megtudhatja, mely magyar alapok mennyit veszítettek, kik a legnagyobb vesztesek és nyertesek, és hogy érdemes-e ebből messzemenő következtetéseket levonni: Ki bukott a legtöbbet Magyarországon? Itt a svájci fekete csütörtök mérlege >>
Hiába állítottak stop-losst, a cunami mindent elvitt
A jegybank Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központjához egyelőre kis számban érkeztek fogyasztói megkeresések a téma kapcsán. Az érintett befektetési vállalkozások ügyfelei megkereséseikben azt kifogásolják, hogy a korábban adott stop-loss – vagyis egy előre megadott szinten az ügyletet záró, s így a további tőkevesztést megakadályozó – megbízásaikat szolgáltatójuk nem teljesítette, és nagyobb veszteséggel zárta pozíciójukat. Az MNB minden fogyasztói hatósági megkeresést megvizsgál, s ha szükséges, ezek nyomán fogyasztóvédelmi vizsgálatot indít.
Mindenkit ki tudnak fizetni, aki nyert
Az MNB adatai alapján a felügyelt intézményeknél az ügyfélkövetelések fedezete (a forex ügyleteken nyereséget elért ügyfelek összegeinek kifizetésére) maradéktalanul rendelkezésre áll, amelynek folyamatos teljesülésére a jegybank kiemelt figyelmet fordít, és azt folyamatosan ellenőrzi.
Ma 25 felügyeleti engedéllyel rendelkező befektetési vállalkozás, illetve fióktelep működik itthon, s ezek mintegy fele nyújt szolgáltatást az online forex piacon. Ezen felül több mint 1400 társaságra rúg a Magyarországra irányuló, határon átnyúló szolgáltatást végző külföldi intézmények száma. Az MNB az itthon engedéllyel rendelkező befektetési vállalkozások kapcsán lát el prudenciális felügyelési tevékenységet. Az itthon esetlegesen jogosulatlan tevékenységet ellátó szolgáltatókat az MNB piacfelügyeleti tevékenysége során szűri ki, illetve honlapján figyelemfelhívó közleményeket is közzétesz működésükről.
Eső előtt is adott köpönyeget a jegybank - már szóltak
A 2015. január 15-i piaci zavar ismételten rámutatott arra: a jegybank nem véletlenül figyelmeztetett a korábbiakban többször a magas tőkeáttételes, spekulatív ügyletek szélsőségesen nagy kockázatára. Az MNB legutóbb 2014. évi Pénzügyi fogyasztóvédelmi-és piacfelügyeleti jelentésében hívta fel a figyelmet a kockázatosnak minősíthető szolgáltatók által kínált forex termékek jellemzőire. A jegybank folyamatosan jelzi azt is: a külföldi szolgáltatók nem tartoznak az MNB felügyelete alá, a szerződésekkel kapcsolatos jogi érdekérvényesítési lehetőségük korlátozott (jellemzően külföldi joghatóság), és a termékek különösen nagy kockázatot hordoznak.
A nemzetközi piacok tőkeáttételes pozíciói szokatlanul nagy napon belüli nyereséget vagy veszteséget idézhetnek elő, így a befektetői döntésekhez elengedhetetlen a széleskörű piaci ismeret és a különféle kereskedési stratégiák elsajátítása, és – a kockázatok minimalizálása érdekében –az ügyletek folyamatos nyomon követése. Az MNB tapasztalatai alapján az átlagos fogyasztó hosszabb távon nagy valószínűséggel tőkevesztést szenved el ezen ügyleteken. A magas tőkeáttételű termékek még a befektetők jelentős kockázatkezelési tapasztalata esetén is magas veszteségeket okozhatnak extrém piaci környezetben – ahogy az egyes befektetőkkel 2015. január 15-én történt.
A miniszter indulatosan reagált az ICC döntésére.
