A következő kamatdöntés idején valószínűleg már tudni fogjuk, ki váltja Simor Andrást az MNB elnöki székében. A mai döntés nagy kérdése, hogy folytatja-e a Monetáris Tanács a további lazítást, vagy enged a piaci nyomásnak, és meghátrál a gyenge forint miatt. Tegnap a forint árfolyama megkarcolta a 300-as szintet, elérve tavaly júniusi mélypontját.
Piaci kitekintés
Egyelőre nincs sok hír, a forint árfolyama a tegnap reggeli szinten ingadozik, egy euróért 297,7 forintot adnak ma reggel a bankközi piacon. Ez nagyon minimális gyengülés a hajnali alacsony forgalmú kereskedéshez képest.
|
| Forrás: Privátbankár Dealbook |
A Privátbankárnak nyilatkozó elemző szerint, ha a jegybank újból, immár hetedik alkalommal is kamatot vág, az egyértelmű üzenet lesz a piacnak, miszerint a gazdaságpolitika elviseli a gyengébb árfolyamot is. A piac 25 bázispontos vágást vár, ennek hatására akár a 300-as szint fölé is gyengülhet a forint.
|
| Szedi a sátorfáját |
| Január 29. 14.00 - kamatdöntő ülés Február 26. - a következő kamatdöntés Március 3. - Simor András mandátuma lejár. |
Az eddigi kamatdöntő ülések jegyzőkönyvéből egyértelműen kiderül, hogy a lazítást a tanács külsős tagjai erőltetik - kedvére téve ezzel a kormánynak. Úgy tűnik ugyanis, hogy a Nádor téren sem nagyon aggódnak a gyengébb hazai deviza miatt, erről egyrészt Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter is elmélkedett már a Heti Válaszban írt jegyzetében. Másrészt a nagy tolongás elmaradt a devizaadósoknak könnyebbséget nyújtó árfolyamgát akció iránt, a kormány mégis annak meghosszabbítása mellett döntött. Ez még jól jöhet akkor, ha a forint tartósabban a 300-as vagy afeletti szinten ragad. A lakosság adósságterheit így enyhíthetik, a gyengébb forint viszont felpörgetheti valamelyest a gazdaság jelenleg egyetlen húzóerejeként működő exportot.
Fontos döntés születik tehát ma, elemzők szerint előfordulhat, hogy a tanács ma meghátrál. A monetáris lazításra amúgy a kamatvágáson kívül más eszköze is van a jegybanknak, ezeket az MNB új vezetése valószínűleg ki is fogja használni. A befektetők főleg emiatt idegesek: egyelőre megjósolhatatlan, milyen monetáris politikát folytat majd Magyarország márciustól. Ez sokkal fontosabb kérdés, mint hogy kinek a nevét gravírozzák majd az elnöki iroda ajtajának fémtáblájára.
Az első nagy lengyelországi atomerőmű 2040-re épülhet fel, az előző kormány által kitűzött 2032-es időpont optimista volt. 
