Erősödéssel kezdte a napot a forint, az euróval szembeni jegyzések 288 forint körül mozognak, a svájci frankot 238 forint alatt jegyzik. Az általánosan javuló nemzetközi hangulatban megint gyengül a dollár az euróval szemben, bőven meghaladva az 1,32-es szintet. A nyersanyagpiacok is emelkednek, az olaj piacán külön ralit okoztak a hétvégi, Iránnal kapcsolatos hírek.
A fő okot az emelkedésre ugyanakkor a Görögországgal kapcsolatos várakozás okozza. Ma várhatóan végleg dönt az EU/IMF páros az újabb, 130 milliárd eurós mentőcsomagról. Hétvégi hírek szerint a görögök március elején néhány nap alatt végrehajtanák az adósságátrendezésre szolgáló kötvénycserét úgy, hogy az adósság 50 százalékát egyszerűen leíratják a hitelezőkkel, a másik felét pedig 30 éves állampapírokra cserélik. A terve feltétele volt az újabb mentőcsomagnak.
A másik jó hír Kínából jött, ahol szombaton a központi bank ismét csökkentette a kereskedelmi bankok kötelező tartalékainak szintjét, ezúttal 21-ről 20,5 százalékra. Az intézkedés további likviditást (60 milliárd dollárt) juttat a pénzpiacra. Érkezett aggasztó hír is a hatalmas ázsiai gazdaságból. Egy friss felmérés szerint ugyanis a kínai újév kezdete óta eltelt hetekben gyakorlatilag leállt az újlakás értékesítés, az árak pedig csökkentek, illetve stagnáltak.
Az olajpiac továbbra is külön életet él. Hajnalban 9 havi csúcsra emelkedtek a szabadpiaci jegyzések, az amerikai WTI 105 dollár, az északi-tengeri Brent 121 dollár fölé emelkedett. Aztán délelőtt enyhe korrekció kezdődött. Az árakat felverte az újabb feszültség Iránnal. Közben mai lapértesülés szerint Irán nehezen talál vevőt exportra szánt olajának csaknem negyedére, jeleként annak, hogy a nukleáris program miatt bevezetett nyugati szankciók máris éreztetni kezdik hatásukat. A Financial Times forrásai szerint Teherán napi 500 ezer hordó pluszmennyiséget próbál értékesíteni Kínának és Indiának; ez a tavalyi átlagos napi iráni nyersolajexport 23 százaléka.
A lapnak nyilatkozó szakértők egyike szerint Iránnak "súlyos problémái vannak új vásárlók fellelésével". Ha Irán március közepéig nem talál vevőt erre az olajra - amely éppen megegyezik az európai finomítók által tavaly vásárolt iráni olajmennyiséggel -, akkor kénytelen lesz az el nem adott olajat tartályhajókon tárolni, vagy kitermelését visszafogni. Mindkét megoldás az olajárak emelkedését okozhatja. A lap idézi a Nemzetközi Energiaügynökség adatait, amelyek szerint Kína - az iráni olaj legnagyobb egyedi vásárlója - tavaly naponta átlagosan 550 ezer hordó iráni nyersolajat vett, jelenlegi iráni olajimportja azonban ennek a mennyiségnek a fele.
Az Ügynökség szerint közben az európai finomítók is már visszafogták iráni olajvásárlásaikat. Az EU a múlt hónapban döntött az iráni olajimport-stopról, de az intézkedést teljes körűen csak július 1-jétől érvényesíti, hogy az iráni nyersolaj fő európai vásárlóinak - Görögországnak, Spanyolországnak és Olaszországnak - legyen ideje más beszerzési források után nézni.
Az elmúlt időszakban ismét a figyelem középpontjába került az arany, mint jegybanki tartalékeszköz, a stabilitás szimbóluma. 
