Már a második negyedévben a növekedés jelentős lassulására kell számítani, ezért az euróövezet jelenlegi válsága közepette "a minimális árfolyam fenntartása ebben a helyzetben az egyedül helyes koncepció" - hangsúlyozta. A svájci jegybank (SNB) tavaly szeptemberben, az adósságválság újbóli elmélyülésekor jelentette be, hogy 1,20 frankon megvédi az euró árfolyamát, azt követően, hogy óriási pénzek menekültek frankba, felhajtva a svájci valuta jegyzését.
Májusban az adósságválság elmélyülésével ismét nagy összegek zúdultak a menedékvalutának számító frankba és a jegybank mintegy 60 milliárd frankért volt kénytelen eurót vásárolni, hogy a minimális árfolyam fölött tartsa az európai valutát. A svájci devizatartalékok így hatalmasra duzzadtak, amiért politikusok és szakértők bírálták is a jegybankot.
Jordan szerint azonban a bank "képes viselni az ebből eredő kockázatokat". Ha az SNB nem tudná tartani az 1,20 frankos euróárfolyamot, akkor a meglévő tartalékokon óriási veszteséget szenvedne el. Jordan nem zárta ki, hogy az SNB "nehezebb fegyvereket" is bevet, mint például a tőkeáramlás korlátozása vagy negatív kamatok megállapítása. "Szükség esetén bármikor készek vagyunk további intézkedéseket hozni" - mondta Jordan.
A jegybankelnök nem óhajtott válaszolni arra a kérdésre, hogy honnan özönlik a pénz Svájcba, mert - mint mondta - a jegybank szempontjából ez közömbös. Egy másik hír szerint azonban folyamatosan nőnek a görögök bankbetétei Svájcban: a svájci nemzeti bank adatai szerint jelenleg 4,31 milliárd euróra tehető az összeg az egy évvel korábbi 2,82 milliárdot követően.
A görög központi bank korábban közzétett adatai szerint másfél év alatt április végéig 17 százalékkal, 35,4 milliárd euróval csökkent a görög bankokban elhelyezett betétállomány. Májusban felgyorsult a pénzkivonás, a nagy bankoknál összesen napi 500-800 millió, a kisebbeknél 12-36 millió eurónyi betétet mondtak fel.