A Conclude Befektetési Zrt. szakértője az elmúlt bő évtized árfolyam-adatai alapján utánajárt, hogy a világgazdaság aktuális fejleményeinek hatásától megtisztított átlagos havi árváltozás alátámasztja-e ezt a történelmi tapasztalatot. Juhász Gergely szerint az eredmények alapján nem véletlen, hogy a világ aranykereskedői éppen ezekre a hónapokra, a legnagyobb szezonális felfutás előtti időszakra időzítik vásárlásaikat.
Nemzeti ünnepek miatt is változik az arany ára
Az arany árfolyamára jelentős hatással van az általános kereslet nagysága, amit nem ritkán a gazdasági helyzet befolyásol. Ezen túl, azonban, az arany ára erős szezonalitást mutat az év során, mely mögött leginkább kulturális okok állnak. Juhász Gergely, a Conclude Befektetési Zrt. vezérigazgatója szerint mivel a nemesfémbányák kapacitása az év során egyenletes, a kereslet kiugrási pontjai hónapról-hónapra jól kimutatható áremelkedést és áresést okoznak az arany árában. Ezeket a trendeket közelebbről megvizsgálva a befektető kihasználhatja a szezonális hatást, és akkor vásárolhat fizikai aranyat, amikor az ár a sokéves tapasztalatok alapján a legkedvezőbb.
A Conclude Befektetési Zrt. tájékoztatása szerint az aranyat elsősorban az ékszerkészítésben használják fel. Az indiai és a kínai ékszerpiac adja a világ aranykeresletének mintegy 55-60 százalékát, így egyértelmű, hogy együtt, ez a két piac szinte minden más tényezőtől függetlenül is jelentős hatással van az arany világpiaci árára, melyet a nagy ünnepekhez kapcsolódó aranyigény alakulása tart mozgásban. Az egyik legjelentősebb ünnep, amely markánsan kimutatható az arany emelkedő árában, a kínai holdújév januárban vagy februárban; a másik az indiai esküvői szezon, amely ősszel, a monszun után kezdődik. Ide tartozik még a nyugati világban a karácsony is, bár akkora keresletet nem támaszt világszinten, mint az ázsiai ünnepek.
Mi történik, vagy mi nem történik nyáron?
Vannak azonban olyan időszakok is, melyek negatív előjellel befolyásolják az arany árát. A szakértő szerint a monszun előtti tavaszi időszakban a földművesek aranytartalékaik egy részét felszabadítják, növelve a piaci kínálatot, és ugyanilyen piaci hatással járnak a nyári hónapok, amikor nincs olyan jelentős alkalom, ami a keresletet élénkítené, miközben a bányákból érkező kitermelt arany mennyisége érdemben nem csökken.
Az elmúlt évek havi átlagos árfolyamainak vizsgálata megmutatja, hogy az egyes hónapokban az előző hónaphoz képest hány százalékkal változott az arany ára, kiszűrve az éves áremelkedés mértékét, az aktuális világgazdasági hatásokat. Juhász Gergely elmondta: az eredmények világosan bemutatják a stabil, trendszerű, sokéves nyári árcsökkenést, majd a nyár végi kereskedői készletfeltöltés és az ázsiai ünnepek hatását az árfolyamra.
Az októberi zuhanás érdekessége, hogy hátterében egyetlen esemény áll, a 2008-as Lehmann-csőd, amely egy 21,38 százalékos árfolyamcsökkenéssel a jelenlegi válság kezdetét jelezte. A szakértő szerint ha ezt az egyszeri értéket egy tízéves októberi átlagértékkel helyettesítenénk, októberre mindössze 0,17 százalékos árcsökkenést kapnánk. Az elemzés szerint az „olcsó” nyári arany mítosza mindezek alapján valóságnak bizonyult; a fizikaiarany-befektetésekhez a legjobb beszállási pont a történelmi adatsorok alapján a nyár volt, és ez idén sincs másképpen.