Ha valóban rohamosan bővül az elektromos autók iránti kereslet, akkor hamarosan Bolívia lehet a szupergazdagság szinonímája. Döbbenetes értékű lítium-kincsük van
Mindennek magyarázata - mint a Le Monde című francia napilap írta - az elemek és az akkumulátorok technológiájának fejlődésében rejlik. E célra sokáig az ólmot használták: ez azonban nagy súlya mellett - vagy ha úgy tetszik: ellenére - csak kis teljesítményt nyújtott. Hatékonyan tudta elindítani ugyan a motort, de alkalmatlan volt arra, hogy hosszabb távon, folyamatosan működtesse az erőforrásokat. A nyolcvanas években azután jöttek a nikkel-kadmium akkumulátorok. Tömegük már kisebb volt, de még mindig túl tetemes ahhoz, hogy az elektromos autókban hatékonyan alkalmazhassák.
Az áttörést végül a lítiumot - ezt a nagyon könnyű, ám sok energia átvitelére alkalmas fémet - használó akkumulátorok hozták meg. A lítium-ion akkumulátorok például - ugyanakkora kapacitás mellett - kétszer kisebbek, mint a nikkel-kadmium technológián alapuló társaik.
A lítium-ion technológia először a notebookokban és a mobiltelefonokban terjedt el. Ezek pedig rohamos ütemben szaporodtak: 2007-ben például az előző évinél 23 százalékkal több, összesen 78 millió notebookot értékesítettek világszerte, a mobiltelefon-eladások pedig a 2003-as 517 millióról 2007-re 1,1 milliárdra nőttek.
A gyors fejlődés teljesen felborította a lítium világpiacát. A fémet ugyanis korábban leginkább csak a gyógyszeripar használta.
| 2003-ban még csak 350 dollárt ért egy tonna lítium, ma viszont már 3 ezret. |
A világ lítiumkészletének majdnem 40 százalékát az argentin határhoz közeli, 3600 méter magasan levő bolíviai régió, a Salar d´Uyuni rejti magában. Az Andokban lévő sós sivatag teljesen kietlen, ahol sem állat, sem növényzet nem él meg, és ahol telente akár mínusz 30-40 Celsius fokra is süllyedhet a hőmérséklet. Nos, ez az a hely, ahol a bolíviai kormányzat a hatalmas kitermelő üzemet létre akarja hozni.
A külföldi cégek érdeklődése máris óriási. A japán Mitsubishi, a dél-koreai LG és egy francia konzorcium egyaránt a startvonalon várja, hogy valamilyen módon bekapcsolódhasson az évszázad egyik legnagyobb üzletének ígérkező befektetésbe. A döntés a La Paz-i vezetés kezében van, hiszen az új bolíviai alkotmány nemzeti tulajdonba vette az összes természeti erőforrást, következésképpen a külföldi cégek csak az állammal partnerségre lépve vehetnek részt a kitermelésben.
Bolívia egyike Latin-Amerika legszegényebb országainak, így azután a lítium valóban komoly reményt jelent a helyiek számára. Ám a megoldandó feladat óriási: az országban egyelőre nem bányásszák a "szürke aranyat" (az első kísérleti telep jövő januárban kezdi meg majd működését, és távlatilag is csak elenyésző mennyiséget, havi 40 tonnát állít elő belőle), miközben a Salar d´Uyuni egy részét évről évre elönti a víz, és az üledék amúgy is rengeteg szennyeződést, például magnéziumot tartalmaz."Ismerjük az akadályokat, de optimisták vagyunk, hogy 2014-re felépül majd a tervbe vett óriási lítiumgyár" - közölte nemrégiben a témával kapcsolatos nemzetközi tanácskozáson Luis Alberto Echazu bolíviai bányászati miniszter.
S ha mindez megvalósul, az valóban áttörést hozhat: az üzemből ugyanis a tervek szerint évi 30 ezer tonna lítium kerülne ki, ami a jelenlegi világtermelés 30 százalékával ér fel.
Búcsút mondhatunk a robbanó akkumulátoroknak14 millió veszélyes töltőt cserél ki a Nokia
Hatékonyabb üzemanyagcellákon dolgoznak
Még csak a színpadon tarolnak a villanyautók
MTI
Ismét egy lépéssel közelebb került Bulgária és Románia ahhoz, hogy teljes jogú schengeni tag legyen. 
