Tovább szárnyal a magyarországi e-kereskedelem

A GKIeNET 2011. augusztusban közzétett felmérése szerint kevés olyan gazdasági terület van, aminek fejlődésére a 2008 óta tartó recesszió kedvező hatással volt – az internetes kereskedelem viszont ezek közé tartozik. Bár sok kereskedő cég kényszerként éli meg a fejlesztéseket, a folyamatosan bővülő internetes vásárlói kör mégis kecsegtető növekedési lehetőséget rejt az időben lépők számára.

Az interneten keresztül értékesítő kiskereskedelmi boltok forgalma 2009-ben megközelítette a 100 milliárd forintot, 2010-ben pedig meghaladta a 133 milliárd forintot, ami a teljes kiskereskedelmi forgalom 1,8 százalékát teszi ki. Az online kiskereskedelmi értékesítésből származó árbevétel 2011-ben 155-160 milliárd forint körül alakulhat, ami ha teljesül, akkor az a teljes kiskereskedelmi forgalom mintegy 2,2 százalékát jelentené. Az értékesítési volumen ezek alapján 2009-ről 2010-re 25 százalékal emelkedett, és 2011-ben is további 17-20 százalékos bővülés várható.

A bemutatott internetes kiskereskedelmi forgalmi adatok módszertani okokból nem tartalmazzák az aukciós piacterek adatait. Ezek 2010-ben összesen 28-30 mrd Ft-os „forgalmat” bonyolítottak azon termékek értéke alapján, amire licitáltak (az aukciós piacterek árbevételében nem jelentkezik a termékek értéke, csak a közvetítésért kiszámlázott jutalék).

2010-ben a legnagyobb áruházak komolyabb megújulási kényszer nélkül is növelni tudták árbevételüket, így a hagyományos kosaras vásárlást kínáló új belépők szinte kivétel nélkül a legalacsonyabb árbevétel-kategóriába kerültek. Azonban ritmusváltásra kényszeríti az eddig nem sokak által zavartatott nagy szereplőket néhány új piaci szereplő.

Az idei évben korábban nem látott módon növekszik az apróhirdetési, és a tematikus zárt közösséggel rendelkező oldalak népszerűsége. Az új piaci trendekre reagálva a webáruházak 7-8 százaléka 2010-ben már apróhirdetési weboldalakon, 9-10 százaléka pedig aukciós site-okon keresztül is árulta termékeit, illetve reklámozza vállalkozását. Az egyéb online felületek igénybevétele inkább a kisebb boltokra jellemző, utóbbiak leginkább az ár-összehasonlító és közösségi oldalakat, valamint az egyéb online piactereket használják.

A kiskereskedelmi forgalomtól elkülönülten szükséges kezelni az internetes szolgáltatásokat, amelyek közül pl. a turisztikai, biztosítási területek az internetes kereskedelem kezdete óta a legsikeresebb szegmensek közé tartoznak. 2010 végétől viszont a bónuszos/kuponos vásárlás Magyarországon is elkezdett teret hódítani, jellemzően szépségápolással, szórakozással, gasztronómiával, utazással, sporttal, élményekkel, wellnesszel, egészséggel és oktatással kapcsolatos ajánlatokat kínálva. A bónuszként/kuponként értékesített szolgáltatásokból származó online forgalom 2011-ben meg fogja haladni a 2 milliárd Ft-ot, és kijelenthető, hogy a kínált hatalmas kedvezmények olyan internetezőket is online vásárlásra csábítanak, akik korábban féltek ettől.

Magyarországon 2010 utolsó negyedévében a 14 évesnél idősebb lakosság 58 százaléka (4,9 millió fő) rendelkezett internet-hozzáféréssel, melyen belül 53 százalékot tett ki a naponta internetezők aránya, és 10 százalék alá csökkent az internetet egyáltalán nem használók aránya. A 14 éven felüli népesség 14 százaléka (1,2 millió fő) vásárolt már online, vagyis 2010-ben számottevően nőtt azok száma, akik már próbálták az interneten keresztüli vásárlást. A rendszeresen (havonta legalább 1 órát) internetezők 32 százaléka vásárolt már a világhálón.

Privátbankár