Fenntarthatóbb, de többet kellene dolgozni
A mintegy ötven közgazdász, illetve nyugdíjbiztosítási szakértő által támogatott elképzelés kidolgozói szerint az általuk javasolt modell kiszámíthatóbb és fenntarthatóbb lenne, és évente többmilliárd eurós megtakarítást jelentene az állam számára. Hátránya viszont, hogy a jelenlegivel azonos összegű befizetések mellett alacsonyabb nyugdíjakat eredményezne, ugyanannyi járulék eléréséhez átlagosan öt évvel tovább kellene aktívnak maradniuk a munkavállalóknak.
A javaslat mögött sorakozott fel mások mellett Robert Holzmann, a Világbank egyik korábbi igazgatója és Bernd Martin ismert osztrák társadalombiztosítási szakértő.
58 éves korukig dolgoznak
|
312 ezerből tengődik az osztrák kisnyugdíjasAusztriában az öregségi nyugdíj átlagos összege 1096 euró (mintegy 312 ezer forint), ez az aktív kori kereset 80 százalékát teszi ki, jóval meghaladva az OECD-országok átlagát (59 százalék). |
Rudolf Hundstorfer szociális és munkaügyi miniszter az osztrák rádiónak kijelentette, hogy nem látja értelmét újabb reformoknak, hiszen a kormány nemrég hozott meg egy sor intézkedést a nyugdíjrendszerrel kapcsolatban. A kormány intézkedéseinek hatása csak 2014-ben válik igazán érezhetővé - tette hozzá. A tárcavezető a tényleges nyugdíjba vonulási életkornak a törvényes nyugdíjkorhatárhoz közelítésében látja a megoldást.
Egy márciusban elfogadott költségvetési takarékossági csomag részeként szigorítják az előrehozott és korkedvezményes nyugdíjazás feltételeit Ausztriában. Az ezzel elérhető megtakarításokat 7,5 milliárd euróra becsülik. Az átlagos nyugdíjba vonulási életkor jelenleg 58 év az országban, ez a várakozások szerint 2016-ig 1,2 évvel emelkedhet. A törvény szerinti korhatár fő szabály szerint nőknél 60, férfiaknál 65 év, és a nők esetében 2024-től fokozatosan 65 évre emelkedik.
Ezt javasolják a szakértők
A szakértői javaslat radikális váltást jelentene a jelenlegi, három pillérre épülő - állami, magán-, illetve kiegészítő vállalati nyugdíjbiztosításból álló - rendszerhez képest. A befizetett járulékokat minden munkavállaló esetében külön egyéni számlán írnák jóvá. Nyugdíjba vonuláskor az egyéni számláról történne a nyugdíjak kifizetése, a befizetésekkel arányosan. Az állam feladata lenne garantálni az infláció mértéke feletti kamatokat. Nyugdíj-kiegészítést az állam a jelenlegivel szemben csak bizonyos esetekben utalna a nyugdíjkasszákba, így például a gyermekgondozási segély folyósításának idejére és akkor, ha a kifizetések nem érnék el egy államilag meghatározott minimálnyugdíj szintjét.
A bér után befizetett nyugdíjjárulékok mértéke első lépésben változatlan maradna, de a javaslat kidolgozói elképzelhetőnek tartják, hogy a későbbiekben mindenki maga határozhatná meg, mennyit fizet be a számlájára. Feltételként szabnák meg azonban, hogy a felgyűlt tőkének nyugdíjba vonulás előtt el kell érnie egy meghatározott összeget.
A munkáltatói oldal részéről az Iparszövetség támogatásáról biztosította a javaslatot, míg a munkavállalói érdekképviseleti szervezetek elutasították azt.
Ukrajna megpróbálja „újraaktiválni” a diplomáciai folyamatot az Oroszországgal. 
