|
| Virgin Galactic/Mark Greenberg |
1. Előbb leszünk elektromosak?
A Bloomberg szerint az elektromos autók forradalma előbb elérkezhet, mint ahogy azt egy évvel ezelőtt prognosztizálták. Az egyik hír szerint már 2025-ben annyiba fognak kerülni az elektromos autók, mint most a benzinesek, és az akkumulátor-gyártó kapacitás négy év alatt meg fog háromszorozódni. Egyszerűen azért, mert a gyártási költségek a vártnál gyorsabban esnek, különösen ami a lítium-ion akkumulátorok árát illeti.
(Mások szerint kérdés, hogy milyen technológiával és milyen nyersanyagokra építve készül majd a jövő akkumulátora, erről itt írtunk.)
Egy másik vélemény szerint az elektromos autók eladásai a legújabb prognózisok szerint globálisan már 2040-ben meghaladhatják a hagyományos üzemanyaggal működőkét.
2. Már jövőre lesz robottaxi?
A Bosch cég egyik vezetője egy német szaklapban bejelentette, hogy már 2018-ban a német városok utcáira szeretné küldeni az első robottaxi-flottákat. Igaz, még csak kisebb csoportokban, amúgy kísérleti jelleggel, és biztonsági okokból emberi sofőr is ülne bennük. A szélesebb körű elterjedésre várhatóan 2022-ig kell várni.
Egységben az erő: a Bosch nemrég, április elején együttműködési megállapodást kötött a Daimlerrel, ez állításuk szerint két évvel lerövidítheti a technológia kifejlesztésének időigényét.
3. Tömegeket az űrbe?
Csomagolhatsz, Richard Branson, a Virgin Group alapítója szerint célja jövő év végéig kereskedelmi űrutazókat küldeni az űrbe. Egy 2014-es halálos baleset visszavetette az űrprogramját, de Branson szerint ez sem ijesztette el az ügyfeleket. A kereslet állítólag erős, és szerinte sohasem tudnak majd elegendő űrhajót építeni a kielégítésére. Úgy véli, két konkurense, Jeff Bezos és Elon Musk számára is elegendő lesz a piac, megférnek rajta hárman.
4. Egyre több autógyár és állam áll át
A hírek szerint a Volvo teljesen át készül állni az elektromos autók gyártására, a Volkswagen piacvezető szerepre tör ezen a területen. Egyre több állam támogatja az elektromos meghajtást, még Magyarország is, sőt Norvégiában már a fosszilis autók teljes betiltását is előirányozták. A kormányok és az autógyárak döntései további lökést is adhatnak az iparágnak.
5. Mennyire legyen autonóm egy robot?
Emlékeznek a robotika három törvényére? („A robotnak nem szabad kárt okoznia emberi lényben, vagy tétlenül tűrnie, hogy emberi lény bármilyen kárt szenvedjen” stb.). Lehet, hogy nemsokára ez a vita is előkerül. Most mindenesetre Németországban azon vitatkoznak, mennyire lehet önálló, döntésképes egy katonai robot, vagy drón. Négy évvel ezelőtt ugyanis felderítődrón-beszerzés (Eurohawk) még jogi buktatókon hiúsult meg.
Ebben az évben új dróntörvény lépett életbe Németországban, például ősztől rendszámot kell viselniük a 250 gramm feletti drónoknak. De bőven maradtak még eldöntendő kérdések a katonai és a polgári felhasználásban egyaránt. Például az is, hogy katonai célra gyártott drónokat el lehet-e adni polgári használatra. Európai szabályozásra is várnak, amelyben lehet, hogy a drónokat nem súlyuk, hanem rizikófaktoruk szerint fogják osztályozni.
6. Kontrollálhatatlan harcirobot-verseny?
Ijesztő, ahogy a sci-fik szépen lassan valóra válnak, mintha a tervezők a könyvekből merítenék az ötleteiket – írja a Heise.de egy technológiai fejlesztői rendezvény kapcsán. A levegőből katonákra támadó drónoktól a terroristákat hajszoló robotokig, vagy például a miniatűr készülékekig, amelyek nagy tömegben, intelligens felhőként támadnak az ellenségre.
Ez utóbbi például már csak azért sem lehetetlen, mert már 2015-ben sikerült egy számítógépet egyetlen köbmilliméter helyen összeszerelni, és az automata rendszerek egyre önállóbbak is lesznek. Sokan attól tartanak, hogy a robothadviselés olyan versenye alakul ki, amely még az atomfegyvereknél is sokkal nehezebben kontrollálható.
(Nemrég repülő autókról és egyéb repülési újdonságokról itt írtunk.)
Így alakult a helyzet a kieséses meccsek előtt. 
