Feddhetetlen előéletűek előnyben
„Az óvadék összegét a bíróság megadhatja az előzetes letartóztatást elrendelő határozatban. Ha ezt nem teszi meg, az előzetes letartóztatásban levő gyanúsított vagy a védője ajánlhat fel óvadékot, amelynek befizetésével a gyanúsított szabadlábon védekezhet” - mondta dr. Vidákovics Béla Zsolt ügyvéd, büntetőjogász a Privátbankárnak.
Előzetes letartóztatást akkor rendelhet el a bíróság, ha szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény megalapozott gyanúja áll fenn. Emellett a gyanúsított előreláthatóan befolyásolni fogja a bizonyítékokat és a tanúkat, vagy újabb bűncselekményt fog elkövetni, vagy korábban már megkísérelt elszökni vagy elrejtőzni – ide tartozik az is, ha valaki nem ment el a tárgyalásra -, illetve esélyes, hogy ezt most meg fogja kísérelni.
A gyanúsítottak és a bíróságok sem gyakran élnek vele
Az óvadék letételét csak abban az esetben engedélyezi a bíró, ha kizárólag a legutolsó indok áll fenn. „Tapasztalataim szerint ez ritka eset, azoknak pedig, akiket már korábban elítéltek, vagy komoly bűncselekménnyel gyanúsítanak, nem sok esélyük van arra, hogy elfogadják a kérelmüket az óvadékra” – tette hozzá Vidákovics.
Bár a bíró ebben a szakaszban még nem, csak a tárgyalások során mérlegelheti a bizonyítékokat, ha van a gyanúnak ellentmondó, vagy azt erősen megkérdőjelező körülmény, a bíró hajlamosabb lehet az óvadék engedélyezésére. Az indítvány benyújtásának eldöntését azonban megnehezíti, hogy az ügyvéd ekkor még nem ismerheti a bizonyítékokat – mondta a szakember.
Százezertől százmillióig
Az óvadék olyan, mint egy zálog: biztosítja, hogy a gyanúsított akkor sem fog eltűnni, ha szabad lábon védekezhet. A bíróság ugyanakkor, ha szükségét érzi, az óvadékot elfogadó határozatban lakhelyelhagyási tilalmat, valamint házi őrizetet is elrendelhet.
Az óvadék engedélyezését a védő és a gyanúsított indítványozhatja az előzetes letartóztatásról döntő bíróságnál. Meg kell jelölniük az óvadék felajánlott összegét, illetve annak a személynek a nevét, aki ennek letételét vállalja.
Őt, a gyanúsítottat, az ügyvédet és az ügyészt egy ülésen meghallgatja a bíró, ezután dönt arról, hogy letehető-e az óvadék, illetve a pontos összegről is – részletezte a folyamatot Vidákovics. Ezt a gyanúsított vagyoni helyzetére tekintettel határozzák meg, függetlenül a bűncselekmény súlyosságától: összege pár százezer forinttól akár 100 millióig is terjedhet.
Ha elítélnek, akkor is visszajár a pénz
Ha a bíróság elfogadja a felajánlott óvadékot, annak összegét készpénzben vagy átutalással kell befizetni. A határozat ellen az ügyész és a pótmagánvádló fellebbezhet. Amennyiben az óvadékot elutasítják, újabb körülményre hivatkozva nyújthat be új indítványt a gyanúsított vagy a védő.
Ha az óvadék letétele után a gyanúsított előzetes indok nélkül nem jelenik meg a tárgyaláson, a pénz elveszik, és újabb előzetes letartóztatás léphet életbe. Visszajár azonban az összeg abban az esetben, ha a bíróság más indokkal rendel el mégis előzetes letartóztatást, ha az ügyész a nyomozást megszüntette, vagy annak határideje lejárt, ha az ügyész a vádemelést elhalasztotta, illetve ha a gyanúsítottat felmentették vagy elítélték.
Arra a kérdésünkre, hogy mi történik annak az óvadéknak az összegével, amelyet a gyanúsított elvesztett, az Országos Bírói Hivatal azt írta: 2012. január 1-je óta átutalják az államnak.
A helyzet azért még nagyon távol áll az ideálistól. 
