Újra előkerült némi régi devizahitel
Februárban is csökkent a magyar lakosság hitelállománya: szezonálisan kiigazítva 17, igazítás nélkül 25,3 milliárd forinttal kevesebb pénzzel tartoznak a magyarok a hitelintézeteknek az MNB legfrissebb statisztikái szerint.
Érdekesség, hogy 2,4 milliárd forinttal nőtt a devizahitelek állománya - ennek hátterében azonban nem egy újabb ébredező devizahitel-láz van, csak azokat a korábban forintosított hitelek, amelyeket az ügyfelek mégis inkább devizában tartanának meg, most "visszadevizásítottként" kerültek vissza a statisztikába. A forinthitelek állománya 27,7 milliárddal csökkent.
A forintbetét helyett elkezdtünk devizázni
Betétbe viszont ezúttal több pénzt tettek a magyarok, mint amennyit kivettek: a forintbetétek állománya ugyan 33,8 milliárddal csökkent, a devizabetéteké viszont több mint 61 milliárd forint értékben nőtt.
A forintbetétek egyébként sem túl acélos kamatai tovább csökkentek, a devizakamatok nem változtak.
A vállalatok ugyanúgy gondolkodtak
A vállalati hitelezés továbbra sem pörög, az állomány kiigazítás nélkül 34,2 milliárddal csökkent februárban. A betéteikkel a vállalatok is hasonlóan bántak, mint a lakosság: a forintot kivették (-128 milliárdos állományváltozás), a devizát betették (+96 milliárd forintos változás).
Cash is king
Az MNB másik mai közleményéből az is kiderül: tovább gyűjtögette a készpénzt a lakosság. 2015 negyedik negyedévében ugyanis a háztartások pénzügyi eszközei közül legnagyobb mértékben a folyószámlabetétek és a készpénzállománya emelkedett, így újabb csúcsot döntöttünk.
Ez a jegybank értékelése szerint összefügg az év végét általában jellemző magasabb jövedelemkiáramlással, illetve a munkanap-áthelyezések miatt a január első napjaiban esedékes bérfizetések egy részének decemberre történő előrehozatalával.
Az adatokból az is látszik: devizából is több készpénzt tartanak a magyarok, 2014 második fele óta tart a felhalmozás - itt azonban még messze vagyunk a 2009-es (forintban kifejezett) rekordértéktől.
Azért az állampapírt is szeretjük
A háztartások az MNB adatai szerint tovább növelték állampapír-megtakarításaikat, mely döntően a rövid lejáratú papírokat érintette. A negyedik negyedévben a befektetési jegyek állománya is emelkedett tranzakcióból adódóan, bár a pénzpiaci alapokba történt befektetések csökkentek, ezt ellensúlyozta a nem pénzpiaci alapok iránti kereslet növekedése. A hitelintézeti kötvények esetében továbbra is a nettó eladás a jellemző, és csökkent a tőzsdei részvény portfólió is.
Rendkívül szoros a szenátorválasztás állása a korábban stabilan republikánus államban. 
