Az amerikaiak egyre inkább polarizált ítéleteket hoznak a hírmédiáról és arról, hogy mennyire teljesíti szerepét a demokráciában – írja a Gallup és Knight Alapítvány tanulmánya. Az először 2017-ről kiadott jelentés most is megállapította, hogy miközben az amerikaiak nagyra értékelik a hírmédia, mint a szabad társadalom fontos intézményének szerepét, nem hiszik el, hogy jól teljesíti demokratikus feladatait. A politikai párokhoz tartozás volt az elsődleges meghatározó tényező, amely az amerikaiak média iránti bizalmát és véleményét befolyásolta.
A 2020-as felmérés során a Gallup és Knight több mint 20 ezer amerikai felnőttet kérdezett meg, és továbbra is pesszimizmust és pártpolitikai megosztottságot tapasztaltak. Sok amerikai úgy érzi, hogy a növekvő elfogultság veszélyezteti a média szerepét a tájékoztatásában és a hatalmon lévők felelősségre vonásában. Nemcsak elvesztették az objektív média iránti bizalmukat, ráadásul úgy vélik, hogy a hírszervezetek aktívan mélyítik a pártok közötti szakadékot.
A fiatalok véleményre romlik
De még mindig értékesek számukra a hírek, az erős többség kitart amellett az ideál mellett, amely szerint a hírmédia alapvető fontosságú az egészséges demokrácia számára. Az amerikai republikánusok (a jobboldal, Donald Trump pártja) sokkal rosszabb véleménnyel vannak a média teljesítményéről, mint a demokraták és a függetlenek. De életkoronként is különböznek, a fiataloknál aggasztóan negatív a médiáról kialakuló kép és annak romló trendje.
“Abban az időben, amikor a tényszerű, megbízható információk különösen kritikusak a közegészség és a demokráciánk jövője szempontjából, az itt dokumentált feltűnő tendenciák aggodalomra adnak okot” – írja a jelentés. Majd nyolc pontban foglalták össze a főbb megállapításokat:
1. Az amerikaiak még értékelik a média hagyományos szerepét
Az amerikaiak döntő többsége, 81 százaléka azt mondja, hogy a hírmédia kritikus jelentőségű (42 százalék) vagy nagyon fontos (39 százalék) a demokrácia szempontjából. Hasonlóan magas, 88 százalékos arányban „kritikus” vagy „nagyon fontos” a hírmédia számára is, hogy pontos és valós híreket közöljön, biztosítsa az amerikaiak tájékoztatását a közügyekről és felelősségre vonja a vezetőket tetteikért. Ám sokuk szerint a média inkább rosszul, mintsem jól teljesíti ezeket a célokat.
2. Növekszik a hírmédia elfogultsága?
Az amerikaiak többsége jelenleg “nagyon nagy” (46%) vagy “meglehetősen nagy” (37%) politikai elfogultságot lát a hírekben. Ezen kívül 21 százalék „nagyon nagy”, további 36 százalék „meglehetősen nagy” elfogultságot lát abban a hírforrásban is, amelyre ő maga a leggyakrabban támaszkodik.
A legtöbben jobban aggódnak a mások által elért hírek elfogultsága miatt (64%), mintsem a saját maguk által fogyasztott hírek kapcsán (34%). Az amerikaiak 68 százaléka szerint túl nagy az elfogultság az objektív célú hírmédiában, ami kissé meghaladja a 2017-es 65 százalékot.
3. Szándékos félrevezetésre gyanakszanak
Az amerikaiak a nem megfelelő híreket többnyire szándékosnak tartják. Vagy azért, mert az újságíró megtévesztően tálalja a tényeket (52%), vagy teljes mértékben kitalálja azokat (28%). Négyből csaknem három amerikai (74%) szerint azok a hírszervezetek, amelyekben nem bíznak, megpróbálják rávenni az embereket, hogy bizonyos nézőpontot képviseljenek. Csak 16 százalék gondolja, hogy pontosan és tisztességesen próbálnak beszámolni a hírekről – de nem képesek erre.
Az amerikaiak kilenc százaléka szerint a megbízhatatlan média egyenesen megpróbálja tönkretenni az országot. Főleg azok egy része, akik „nagyon konzervatívnak” vallják magukat, vagy republikánusok.
4. A párthoz tartozás a fontos
A republikánusok kétharmadának (67%) nagyon, vagy részben kedvezőtlen véleménye van a hírmédiáról, szemben a demokraták 20 százalékával és a függetlenek 48 százalékával. Az amerikaiak többsége (77%) azt állítja, hogy a médiát politikailag támadják. De amíg a demokraták 66 százaléka szerint ezek a támadások nem indokoltak, a republikánusok 58 százaléka szerint igen.
Az idősebb amerikaiak általában pozitívabb véleménnyel vannak a hírmédiáról, mint a fiatalabbak. A 65 éves és annál idősebb amerikaiak 43 százalékának „nagyon” vagy „kissé” kedvező véleménye van, de csak minden ötödik 30 év alatti (20%) mondja ezt.
5. Vegyes meggyőződésű riportereket?
Az amerikaiak nagy többsége (75%) szerint a hírszervezeteknek riportereik összetételét vegyessé, diverzifikálttá kellene tenni, azaz bőrszínenként és politikai nézetek szerint is sokszínűvé. Ám a demokraták (47%) és a feketék (56%) a faji/etnikai sokféleséget helyezik előtérbe, míg a republikánusok (48%) és a fehérek (34%) a politikai nézetek sokszínűségét tartják fontosabbnak.
6. Így védekeznek a hírdömping ellen
Az amerikaiak érzékelik a hírek lehengerlő mennyiségét és sebességét, de a félrevezető információkat tartják a nagyobb problémának. Akiknek túl sok a híráradat, a leggyakrabban egy vagy két megbízhatónak tartott hírforrást választanak ki maguknak.
Az amerikaiak 39 százaléka mondja, hogy csak egy vagy két megbízható forrásra figyel. Harminc százalék megkísérli megkeresni a hírt többféle forrásból, hogy megtudja, mi bennük a közös elem. A 18 százalékuk azonban teljesen feladta, hogy figyeljen a hírekre. A 9 százalékuk pedig másokra támaszkodik, hogy segítsen nekik kiválasztani, amit tudniuk kell.
7. A helyi hírek fontos szerepe
Az amerikaiak 33 százaléka mondja, hogy „nagyon szorosan” követi a helyi közösségüket érintő kérdésekről szóló híreket, ami 2017-ben még csak 25 százalék volt. De a többség nem nagyon bízik a közösségük ügyeivel kapcsolatos tudásában. Akik szorosan figyelik a helyi híreket, nagyobb valószínűséggel szavaznak a helyi választásokon, és több kötődést éreznek a helyi közösséghez. Akik elsősorban online keresik a híreket – főleg a fiatalabbak –, ritkábban ismerik a helyi közösséget és kevésbé is kötődnek hozzá.
8. A médiát hibáztatják, de tőle várják a javítást is
Az amerikaiak 47 százaléka szerint a média „nagyon” felelős a politikai megosztottságért ebben az országban, 36 százalék szerint „mérsékelten”. Ám hasonló arányban gondolják, hogy a média „nagyon sokat” (49%) vagy „mérsékelten sokat” (34%) tehet a politikai megosztottság “gyógyításáért”.
+1: A tévének vége, az internet mindent visz
Az amerikai lakosság bizalma a televízióban, mint hírforrásban nagyon megrendült. Míg 1994-ben még 35 százalékuk nagyon, 37 százalék részben bízott benne, ma ez már csak 18, illetve 33 százalék. A 49 százalékuk egyáltalán nem vagy csak alig bízik ebben a médiában. A lakosság 41 százaléka így is még a tévéből tájékozódik leggyakrabban, de az online hírforrások (számítógép, mobiltelefon) már átvették a vezetést 46 százalékkal. Futottak még a rádiók kilenc és a nyomtatott lapok öt százalékkal.
A fiatalok, 18-29 évesek körében azután már végképp szinte mindent visz az online média: 73 százalékuk az internetről és csak 16 százalékuk a televízióból tájékozódik elsősorban. A rádió itt is 9 százalékot jelent, de a nyomtatott lapok már csak egyetlen egy százalékot értek el.
Lásd még: Honnan tájékozódunk és miért fontos, hogy fizessünk a megbízható újságoknak? Egy friss felmérés szerint még mindig a tévéből tájékozódnak a leggyakrabban a világon, a közösségi média viszont szorosan a nyomában van. Az Ipsos 27 országra kiterjedő felmérése kitér Magyarországra is.
Nézd meg a videót is: Az újságírás válsága és a lehetséges megoldások (magyar felirattal)
Az euróval szemben is erősödött. 
