A vagyonos privátbanki ügyfelek után most már az egyszerű lakossági kliensekre is lesújt a kormány betétekre előírt kamatstop rendelete. A jogszabály szerint a magánszemélyek 20 millió forintosnál nagyobb bankbetétjeire nem lehet a három hónapos diszkontkincstárjegyek (dkj) átlagos aukciós hozamánál magasabb kamatot fizetni. Az intézkedés a látra szóló és a legfeljebb egyéves lejáratú lakossági betétekre vonatkozik, hosszabb futamidejű betétre és kisebb összegre elvileg fizethet nagyobb kamatot a bank.
A napokban szeptember végéig meghosszabbított kamatsapkát azért vezette be a kormány, hogy megakadályozza az intézményi befektetők pénzének és a privátbanki ügyfelek megtakarításainak jegybanki betétben történő elhelyezését, de legalábbis csökkentse annak vonzerejét. A bankok ugyanis a nagyobb - jellemzően több tíz- vagy inkább százmilliós - vagyonú magánügyfelek esetében felajánlották, hogy a betétjeiket a Magyar Nemzeti Bank (MNB) egynapos betéti tenderén elérhető kamaton kötik le. Ez tavaly ősszel még 18 százalékos volt, azóta két lépésben 16 százalékosra csökkent.
Ehhez a kamathoz az átlagos lakossági ügyfelek nem fértek hozzá, csak a kiemelt ügyfélkör. Vannak azonban bankok, amelyek számukra is előálltak két számjegyű kamatot kínáló lekötött betéti ajánlatokkal. Ezek közé tartozik a Magyar Cetelem Bank, a Gránit Bank, a Magnet Bank és az Oberbank is. A legutolsó, múlt heti dkj-aukción 10,14 százalékos átlaghozam alakult ki, emiatt ezeknek a hitelintézeteknek változtatniuk kell az ajánlataikon, vagyis az ezt meghaladó betéti kamatoknál 20 millió forintban kell maximálniuk a leköthető betéti összeget.
A jegybank betétakciókat akar
Miközben a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) jogszabályokkal igyekszik megakadályozni a megtakarítások magas kamatú jegybanki betétbe és kötvénybe áramlását, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) többször is hangsúlyozta: elégedetlen az alacsony betétkamatokkal, azt szeretné, ha a bankok többet fizetnének a lakossági megtakarításokra.
A nagybankoknál azonban a betéti kamatok jelenleg is nulla környékén járnak, a hivatalosan meghirdetett ajánlatokat nem érinti a kamatsapka, és a júliustól kivetett 13 százalékos szocho is csak jelképes mértében. A 0-0,1 százalékos betétek kamatából után minimális összeget tud csak elvonni az állam.
A betétgyűjtés korlátozása ugyanakkor kockázatos lehet. A 2008-2009-es válságban a bankok likviditási problémákkal küzdöttek, aminek az lett az eredménye, hogy az akciós betétek kamata 14-15 százalékig emelkedett, óriási verseny folyt a lakossági megtakarításokért. Jelenleg a bankrendszer likviditási helyzete kiváló, de ha romlana a helyzet, és kamatmaximalizálással korlátozná az állam a betétgyűjtést, az nehezítené a bankok számára az ilyen problémák kezelését.
Az MNB is nyugodt, a bankok úsznak a pénzben
A jegybank nem lát veszélyt a kormányrendeletben, és abban, hogy a dkj-hozamok csökkenése miatt mérsékelniük kell a kamatokat a bankoknak az érintett kör számára, ezért egyre kevésbé vonzóak a bankbetétek a nagyobb megtakarítással rendelkező lakossági ügyfelek számára.
A Magyar Nemzeti Bank kamatstatisztikái szerint a lakossági ügyfelek által újonnan lekötött betétjeinek a lekötött összeggel súlyozott átlagos kamatlába 2023. áprilisban 8,3 százalék volt. Ezt az átlagos értéket ugyanakkor a hónapon belüli többszöri és nagy összegű lekötések (sok esetben privátbanki ügyfelek lekötései) felfelé torzítják - közölte a jegybank a Bank360.hu kérdésére.
A lakossági ügyfelek nagy része messze a diszkont kincstárjegy aukciós átlaghozama alatti kamatot kap a bankjától a lekötött betétjeire, miközben a teljes lakossági betétállomány 80 százalékát kitevő látra szóló betétek átlagos kamatszintje mindössze 0,6 százalék volt áprilisban.
A kamatsapka a nagyobb betétösszegű lakossági ügyfelek mellett elsősorban az intézményei befektetőket célozta. A rendeletben érintett pénzügyi intézmények betétállományát az MNB rendszeresen nyomon követi, és a jogszabály bevezetése óta érdemi kiáramlás nem történt a hitelintézeti betéteiknél - tette hozzá az MNB.
A jegybanknál úgy látják, a bankrendszer likviditási és finanszírozási helyzete rendkívül stabil, és nem igényel szabályozói beavatkozást. A likviditás nominális szintje 18 ezer milliárd forint körül alakult az elmúlt hónapokban, a szektor likviditásfedezeti mutatója meghaladja a 150 százalékot (az elvárt 100 százalékhoz képest), és a bankrendszer hitel-betét mutatója is alacsony, 74 százalék volt májusban.
Macron is támogatja az ötletet. 
