A MSZP a KDNP-vel együtt vonult ki az ülésről
.jpg)
Mindez Lázár János és Balsai István pénteken beterjesztett két törvényjavaslatának megvitatása közben történt. Az indítványokat kedden kezdheti tárgyalni a Ház Az MSZP, majd a KDNP képviselői is kivonultak a parlament alkotmányügyi bizottságának hétfői üléséről, a fideszes Lázár János és Balsai István pénteken beterjesztett két törvényjavaslatának megvitatása közben. Az indítványokat kedden kezdheti tárgyalni a Ház.
.jpg)
Az előterjesztői, majd az MSZP-s és jobbikos hozzászólalások után a fideszes Szakács Imre kért szót, és álláspontja kifejtése után javasolta: ha minden frakció hozzászólt a kérdéshez, zárják le a vitát, mivel számos napirendi pont van még hátra. A levezető elnök, Cser-Palkovics András (Fidesz) jelezte, erről a javaslatról vita nélkül kell dönteni. A vita lezárásával a testület fideszes tagjai egyetértettek. Ekkor az MSZP kivonult az ülésről.
Cser-Palkovics András ezután emlékeztetett, a házszabály alapján minden frakció egy képviselőjének joga van a vita lezárását követően hozzászólni a témához. Ezt követően a jobbikos Gaudi-Nagy Tamás kért szót, kifogásolva az eljárást, majd a KDNP-s Salamon László fejtette ki véleményét. A kereszténydemokrata politikus azt mondta: egyetlen frakciónak, a KDNP-nek nem adatott meg a lehetőség a vitában való hozzászólásra.
Kétségtelen, hogy elhangzott a fideszes ügyrendi javaslat - folytatta -, de a házszabály szellemének az felelt volna meg, ha az ülésvezető megkérdezi a KDNP-t, akar-e élni a felszólalási lehetőségével. Megjegyezte, lett volna mondandójuk, de "ha nem kíváncsi a bizottság a mondanivalónkra, akkor megtartjuk a véleményünket magunknak". Cser-Palkovics András erre úgy reagált, 35 percig nem jelezte a KDNP hozzászólási szándékát. Ezután Salamon László Rubovszky Györggyel (KDNP) együtt elhagyta a termet.
A Lázár-Balsai-féle alkotmánymódosítási, illetve Ab-törvénymódosítási javaslat szerint már idén 11-ről 15 tagúra bővülhet az Alkotmánybíróság (Ab), továbbá megszüntethetővé válhat az öregségi nyugdíjkorhatár előtt folyósított nyugellátás. Az alkotmányügyi bizottságban történtek előtt az előterjesztők nevében Balsai István tájékoztatott: a benyújtott indítványokat kedden kezdheti tárgyalni az Országgyűlés.
A nyugdíjakkal kapcsolatos tervezett rendelkezésről azt mondta, "ez a kiegészítés senkitől nem vesz el semmit. (...) Nem látom ebben a szövegben, hogy bárkinek a nyugdíját elvennék, vagy bárkivel kapcsolatban rosszabb helyzetet teremtene az alkotmánymódosítás". Hozzátette, hogy ha lesz ilyen kormányzati törvénycsomag, és "nyilván lesz", az meg fogja indokolni, mi legyen a szolgálati nyugdíjakkal, a rokkantnyugdíjakkal, a korengedményes nyugdíjakkal. A beterjesztett alkotmánymódosítás a nyugdíjrendszer átalakításának lehetőségét teszi lehetővé - hangsúlyozta. (A fideszes képviselők úgy módosítanák a jelenlegi alkotmányt, hogy kimondanák: az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt folyósított nyugellátás törvényben meghatározottak szerint csökkenthető és szociális ellátássá alakítható, ha pedig az ellátást igénybe vevő munkaképes, akkor megszüntethető.)
A kormány nevében Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára azt mondta, a kabinet álláspontja támogató. Magyarország versenyképességéhez át kell tekinteni a nyugellátásra vonatkozó rendelkezéseket - emelte ki, közölve, hogy az indokolt korkedvezményes, rokkantsági nyugellátásokat meg kell védeni.
Az MSZP-s Lamperth Mónika elképesztőnek nevezte, hogy ilyen jellegű indítványról pénteken az internetről értesülnek, majd hétfő reggel tudják meg, hogy már a 11 óra 30 perckor kezdődő alkotmányügyi bizottsági ülésen tárgyalni fognak róla. A javaslatok tartalmát kritizálva úgy fogalmazott: a Fidesz-KDNP-szövetség totális támadást indít a nyugdíjasok ellen.
Hozzátette, a "totális támadásnak" nemcsak a rendészeti állományban dolgozók a célzottai, hanem a korhatárnál korábban nyugdíjba vonult bányászok, vegyipari dolgozók és buszsofőrök is. Ők olyan fenyegetett helyzetbe kerülnek, ami teljesen elfogadhatatlan - hangsúlyozta, hozzáfűzve, hogy a javaslat agresszív támadás a jogbiztonság ellen is, hiszen szerzett jogot sért.
A jobbikos Staudt Gábor úgy fogalmazott, elképedve állnak az előterjesztés előtt, amely szerinte a mindenkori államba vetett hitet fogja megingatni. Az ellenzéki képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy ha a kormányoldal szerint az államadósságot azért nem lehet újratárgyalni, mert a megkötött szerződési köti a magyar államot, akkor ugyanilyen jogon "hogy merik felbontani a szerződést, amelyet a saját állampolgáraikkal kötöttek".
Párttársa, Gyüre Csaba, a bizottság alelnöke a jogállamiság intézménye elleni támadásnak nevezte az alkotmánymódosítást. Az Ab tervezett létszámbővülése szerinte egy dologra ad lehetőséget, arra, hogy fideszes pártemberekkel töltsék fel a testületet.
Ezt követően kért szót a fideszes Szakács Imre, aki a már említett ügyrendi javaslata előtt azt mondta, azt véli elképesztőnek, hogy a szocialisták teljesen normálisnak tartják azt a szabályozást, amelyet ők hoztak az elmúlt nyolc évben, amely lehetővé teszi azt, hogy 40-50 éves korban lévő rendvédelmi dolgozók a legnagyobb szakmai tapasztalat birtokában dönthessenek a nyugdíjba vonulás mellett.
Az alkotmányügyi bizottság, amelyben a szavazásnál végül csak fideszes és jobbikos képviselők maradtak - az LMP egyáltalán nem vett részt a tanácskozáson -, mindkét törvényjavaslatot fideszes támogatással - a Jobbik ellenében - tárgysorozatba vette, és általános vitára alkalmasnak találta.
Cser-Palkovics András ezután emlékeztetett, a házszabály alapján minden frakció egy képviselőjének joga van a vita lezárását követően hozzászólni a témához. Ezt követően a jobbikos Gaudi-Nagy Tamás kért szót, kifogásolva az eljárást, majd a KDNP-s Salamon László fejtette ki véleményét. A kereszténydemokrata politikus azt mondta: egyetlen frakciónak, a KDNP-nek nem adatott meg a lehetőség a vitában való hozzászólásra.
Kétségtelen, hogy elhangzott a fideszes ügyrendi javaslat - folytatta -, de a házszabály szellemének az felelt volna meg, ha az ülésvezető megkérdezi a KDNP-t, akar-e élni a felszólalási lehetőségével. Megjegyezte, lett volna mondandójuk, de "ha nem kíváncsi a bizottság a mondanivalónkra, akkor megtartjuk a véleményünket magunknak". Cser-Palkovics András erre úgy reagált, 35 percig nem jelezte a KDNP hozzászólási szándékát. Ezután Salamon László Rubovszky Györggyel (KDNP) együtt elhagyta a termet.
A Lázár-Balsai-féle alkotmánymódosítási, illetve Ab-törvénymódosítási javaslat szerint már idén 11-ről 15 tagúra bővülhet az Alkotmánybíróság (Ab), továbbá megszüntethetővé válhat az öregségi nyugdíjkorhatár előtt folyósított nyugellátás. Az alkotmányügyi bizottságban történtek előtt az előterjesztők nevében Balsai István tájékoztatott: a benyújtott indítványokat kedden kezdheti tárgyalni az Országgyűlés.
A nyugdíjakkal kapcsolatos tervezett rendelkezésről azt mondta, "ez a kiegészítés senkitől nem vesz el semmit. (...) Nem látom ebben a szövegben, hogy bárkinek a nyugdíját elvennék, vagy bárkivel kapcsolatban rosszabb helyzetet teremtene az alkotmánymódosítás". Hozzátette, hogy ha lesz ilyen kormányzati törvénycsomag, és "nyilván lesz", az meg fogja indokolni, mi legyen a szolgálati nyugdíjakkal, a rokkantnyugdíjakkal, a korengedményes nyugdíjakkal. A beterjesztett alkotmánymódosítás a nyugdíjrendszer átalakításának lehetőségét teszi lehetővé - hangsúlyozta. (A fideszes képviselők úgy módosítanák a jelenlegi alkotmányt, hogy kimondanák: az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt folyósított nyugellátás törvényben meghatározottak szerint csökkenthető és szociális ellátássá alakítható, ha pedig az ellátást igénybe vevő munkaképes, akkor megszüntethető.)
A kormány nevében Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára azt mondta, a kabinet álláspontja támogató. Magyarország versenyképességéhez át kell tekinteni a nyugellátásra vonatkozó rendelkezéseket - emelte ki, közölve, hogy az indokolt korkedvezményes, rokkantsági nyugellátásokat meg kell védeni.
Az MSZP-s Lamperth Mónika elképesztőnek nevezte, hogy ilyen jellegű indítványról pénteken az internetről értesülnek, majd hétfő reggel tudják meg, hogy már a 11 óra 30 perckor kezdődő alkotmányügyi bizottsági ülésen tárgyalni fognak róla. A javaslatok tartalmát kritizálva úgy fogalmazott: a Fidesz-KDNP-szövetség totális támadást indít a nyugdíjasok ellen.
Hozzátette, a "totális támadásnak" nemcsak a rendészeti állományban dolgozók a célzottai, hanem a korhatárnál korábban nyugdíjba vonult bányászok, vegyipari dolgozók és buszsofőrök is. Ők olyan fenyegetett helyzetbe kerülnek, ami teljesen elfogadhatatlan - hangsúlyozta, hozzáfűzve, hogy a javaslat agresszív támadás a jogbiztonság ellen is, hiszen szerzett jogot sért.
A jobbikos Staudt Gábor úgy fogalmazott, elképedve állnak az előterjesztés előtt, amely szerinte a mindenkori államba vetett hitet fogja megingatni. Az ellenzéki képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy ha a kormányoldal szerint az államadósságot azért nem lehet újratárgyalni, mert a megkötött szerződési köti a magyar államot, akkor ugyanilyen jogon "hogy merik felbontani a szerződést, amelyet a saját állampolgáraikkal kötöttek".
Párttársa, Gyüre Csaba, a bizottság alelnöke a jogállamiság intézménye elleni támadásnak nevezte az alkotmánymódosítást. Az Ab tervezett létszámbővülése szerinte egy dologra ad lehetőséget, arra, hogy fideszes pártemberekkel töltsék fel a testületet.
Ezt követően kért szót a fideszes Szakács Imre, aki a már említett ügyrendi javaslata előtt azt mondta, azt véli elképesztőnek, hogy a szocialisták teljesen normálisnak tartják azt a szabályozást, amelyet ők hoztak az elmúlt nyolc évben, amely lehetővé teszi azt, hogy 40-50 éves korban lévő rendvédelmi dolgozók a legnagyobb szakmai tapasztalat birtokában dönthessenek a nyugdíjba vonulás mellett.
Az alkotmányügyi bizottság, amelyben a szavazásnál végül csak fideszes és jobbikos képviselők maradtak - az LMP egyáltalán nem vett részt a tanácskozáson -, mindkét törvényjavaslatot fideszes támogatással - a Jobbik ellenében - tárgysorozatba vette, és általános vitára alkalmasnak találta.
MTI
