Pénzügyekben is kipróbáltuk magunkat online
Habár a magyarok többsége már a pandémia előtt is használt bizonyos online megoldásokat ügyintézésnél vagy vásárláskor, az elmúlt évben 40 százalékuk próbált ki új online megoldást, közülük is 12 százalék szavazott bizalmat az online pénzügyi szolgáltatásoknak. A valaha online hitelt felvevők 42 százaléka, a videótelefonos ügyintézést választók egyharmada, az online bankszámlanyitást választók egynegyede a járványhelyzet idején próbálta ki ezeket a megoldásokat. Az internetbankot már a Covid előtt is sokan használták, mostanra pedig az emberek 70 százaléka legalább egyszer már próbálta.
Maradnak vagy mennek az új szokásaink?
„Érdekes kérdés, hogy a pandémia alatt kipróbált új megoldások, kialakított új szokások vajon megmaradnak-e békeidőben is, vagy a szükség motiválta az embereket leginkább? Többek között erre is kerestük a választ a Cofidis jelenlegi Hitel Monitor kutatásában” – fejtette ki Nád-Kántor Marianna, a Cofidis márka-, és marketingkommunikációs vezetője. A járvány alatt újonnan bármilyen online szolgáltatást kipróbálók háromnegyede mondta, hogy legalább egyet a pandémia után is használni fog. A pénzügyek intézésénél a járvány alatt az emberek 36 százaléka a nem személyes megoldásokat választotta inkább, ez az arány a Covid előtti időszakban csupán 23 százalék volt. A személyesről online vagy telefonos ügyintézésre váltók között 43 százalék mondta, hogy pozitív volt az így szerzett tapasztalata.
A magyarok negyede rendezkedett be az otthoni létre
A digitális oktatás, a home office és a szabadidő is egy légtérbe költözött a járvány ideje alatt, így a kiadások is átrendeződtek. A magyarok 26 százaléka vásárolt kifejezetten valamit a Covid-helyzet miatt, magasabb ez az arány a gyermeket nevelők (40 százalék) és az átlag feletti jövedelműek (55 százalék) körében. Ilyen kiadások voltak a mobiltelefon-, nagyobb internet csomag-, laptop-, íróasztal- vagy irodai szék vásárlások és a kábeltévé vagy stream előfizetések is. A fiatalabb korosztály körében is népszerű beruházásnak számítottak a digitális eszközök, hiszen 16 százalékuk vásárolt új mobilkészüléket, 10 százalékuk pedig az otthoni tanuláshoz vagy távmunkához szükséges eszközöket szerezte be.
Sokan választanák továbbra is a távmunkát azok közül, akiknek ezt a munkaköre megengedi. Az érdemben válaszolók csaknem kétharmada (63 százalék) nem szeretne teljes egészében visszatérni az irodai munkavégzésre. A megkérdezettek fele köztes megoldást választana, munkahelyről és otthonról is dolgozna, felük pedig az online távmunkát preferálná a járvány lecsengése után is. A 18-29 évesek körében még népszerűbb az otthoni távmunka, mint a többi korosztálynál.
A hiteleknél is fókuszban az otthon
A magyar lakosság hitelfelvételi szándéka a tavalyi visszaesés után már 2021 első negyedévében visszaállt a járványhelyzet előtti szintre; a következő évben hitelt tervezők aránya továbbra is 11 százalék. A jelenleg hitelfelvételben gondolkodók körében elsősorban a lakásvásárlási (44 százalék), a lakásfelújítási (42 százalék) és az autóvásárlási (31 százalék) célok jellemzőek, a nem lakáscélra tervezett hitelek átlagos összege némileg emelkedett.
2021 második negyedévében a magyarok 43 százaléka törlesztett valamilyen hitelt, ez némi visszaesés az előző negyedévhez képest (49 százalék). Az áruhitelek esetében továbbra is a legnépszerűbbek az informatikai és elektronikai cikkek (47 százalék), de a háztartási gépek áruhitelre történő vásárlása is növekvő trendet mutat (43 százalék). Ennek köze lehet ahhoz, hogy az otthonfelújítási program keretében nyújtott támogatás beépített gépekre is felhasználható.
Erre a névre neveznék át az M1-es metróvonal „Bajza utca” megállóját Kovács Gergelyék. 
