Csak nyűg az óraátállítás? A villanyszámlád mást mond

Az Európai Unióban 1996-ban vezették be ezt az egységesen alkalmazott módszert, vagyis minden március és október utolsó vasárnapján előre, illetve visszaállítjuk egy órával az órákat. Ez így természetesen igazítja a napirendünket a világos órákhoz, aminek következtében kevesebb áramot használunk világításra, az átállás előtti és utáni fogyasztás akár 1,5-3 százalékkal (2000-4000 MWh) is eltérhet, ezt közölte a MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. a Privátbankár.hu-val.

A vállalat 1949 óta gyűjt adatokat a lakossági villanyfogyasztásról. Az óraátállításoknak köszönhetően éves szinten körülbelül 100-120 GWh-val kevesebb áramot használunk a nyári időszámítás ideje alatt, ami 30–40 ezer – közel egy városnyi – háztartás éves fogyasztásának felel meg. A fel nem használt energiát természetesen kifizetni sem kell, így az óraállításnak köszönhetően nagyjából 4-5 milliárd forinttal kevesebbet fizet az ország áramért. és ez kb. 4-5 milliárd forinttal csökkenti az ország ”áramszámláját”. Ez a gazdaság mellett a környezetnek is kedvez, fűzik hozzá a szakemberek.

Az átállás számos vonat menetrendjét is érinti, ezekre érdemes lesz figyelni, akik hétvégén utaznak. A kedvező hatásokkal ugyanakkor nem mindenki ért egyet, az Országgyűlés tavaly például napirendre vette az óraátállítás eltörlésének kérdését, ám végül 2016-ban már nem született róla döntés, erről korábban itt írtunk bővebben. >>>