Kevesebbet tudnak félrerakni a családok mint 5 évvel ezelőtt, felük pedig spórolt pénzét a megnövekedett törlesztőrészletekre fizet ki. Akik mégis tudnak félretenni, azok inkább rövid távon gondolkoznak - félnek az elköteleződéstől, de az adószabályok sem kedveznek nekik
Kevesebbet tudnak félrerakni a családok mint 5 évvel ezelőtt, felük pedig spórolt pénzét a megnövekedett törlesztőrészletekre fizet ki. Akik mégis tudnak félretenni, azok inkább rövid távon gondolkoznak - félnek az elköteleződéstől, de az adószabályok sem kedveznek nekik.
Ahogy az sejthető volt, a lakosság nagy része hiteltörlesztésre fordítja megtakarításait - derül ki az Aviva most ismertetett kutatásából. A válság és a svájci frank árfolyam elszabadulása egyre inkább ráébreszti a magyarokat az öngondoskodás fontosságára, csakhogy a tanulmány szerint ma a családok több mint fele kevesebbet tud félretenni, mint 5 évvel ezelőtt. Pedig akkor még se válság nem volt, se hitelszűke.
Ha megnézzük, a családok másik fele pedig egyszerűen feléli a félretett pénzét vagy csak 5 évnél rövidebb megtakarítási formába fekteti be, ami nem csoda, hiszen a jelenlegi adójogszabályok ezeket a konstrukciókat támogatják. Annak okaként, hogy a jelenlegi összegnél miért nem tesznek félre többet, a lakosság 44%-a meglévő hiteltörlesztési kötelezettségét jelölte meg indokként - ez elképesztően nagy szám.
Bartók János, az Aviva Életbiztosító elnök-vezérigazgatója (képünkön) a tanulmányhoz fűzött kommentárjában lényegében ugyanazt mondta el, amit lapunknak adott interjújában a konkurens Signal első embere is, történetesen, hogy ha lettek volna a magyaroknak megtakarításai a korábbi években, akkor a svájci frank árfolyam mostanság tapasztalt elszabadulása nem okozna akkora fejfájást a devizahiteleseknek.
Megtakarításaik célját tekintve a lakosság elsősorban konkrét, rövidtávú befektetésekben gondolkodik, csak kevesebb, mint egyötödük elképzeléseiben szerepel 10 évnél hosszabb befektetés. Az Aviva kutatásából kiderül, hogy általában véve is, de a rövidebb időtartamú befektetéseknél különösen jellemző a meghatározott célra történő megtakarítás.
Félünk a hosszútávtól
A lakosság egy része fél a hosszú távú elköteleződéstől - mondja Bartók -, mivel a gazdasági környezetet kiszámíthatatlannak tartja, és ezért rövidebb távon és határozott céllal fekteti be megtakarításait. Mivel a befektetéshez kötött életbiztosítás hosszú távú öngondoskodási célokat szolgál, ezért a futamidő alatt érdemes a piacok változásaira az egyéni kockázati szintnek megfelelően reagálni. Tudatos portfólió kezeléssel minimalizálhatóak a piaci visszaesésből eredő károk, és újra növekedési pályára állíthatók a közelmúltbeli világpiaci zuhanás következtében hozamesést elszenvedett befektetési portfóliók - húzza alá a szakember, miért érdemes az adókedvezménnyel egyelőre nem támogatott befektetési formát választani.
A unit-linked biztosítás egy 5, ám inkább 10-15, adott esetben 20 éves befektetési termék, ennek megfelelően a mögöttes portfólióját is a hosszútáv jegyében kell kezelni. Ennyi idő alatt többször bekövetkezhetnek kisebb-nagyobb piaci visszaesések, ám ez az időintervallum éppen arra teremt lehetőséget, hogy az efféle eltolódások kiegyenlítődjenek, miközben a felhalmozott tőke és a hozamok is felduzzadnak az évek során.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
A nyugdíjpénztári megtakarításokat nem tervezik lakáscélra elkölteni az emberek, az állampapír-kamatból a többség másik állampapírt vásárol, a családi adókedvezményt elviszik a napi kiadások, az inflációt pedig 9 százalékosra várják az idén a magyarok. A nyugdíjasok különösen pesszimisták az anyagi helyzetükkel kapcsolatban.
A lakossági ügyfelek most már nem lehetnek „súlyosan gondatlanok”, ha a bank nevében szedik rá őket. Az öncsalókat viszont továbbra sem fogják kártalanítani. Az MNB korábbi ajánlásait pedig szigorúan be fogja vasalni a bankokon, mert az éltanulóknál sokkal kevesebb a csalás, mint a renitenseknél.
Az egyenleg felét lehet lakáscélra felhasználni. Ha valaki átlépi a limitet, mulasztási bírságot kaphat, amit persze el is engedhetnek. Öt hónap alatt találta ki a NAV és az NGM, mi legyen a túlköltő renitensekkel. Valószínűleg büntetlenül megússzák.
A legtöbben lakáscélra használták fel a munkáshitelt, de minden hatodik fiatal autót vásárolt belőle, minden nyolcadik pedig befektette a 4 milliós kölcsönt – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felméréséből.
Május 1-jétől minden jelentős magyarországi kereskedelmi bank elfogadja hitelcélként a legrosszabb, „I” energetikai besorolású lakóingatlanokat a használt lakások vásárlására felvett jelzáloghitelek esetén.
Idén is több mint ezer gimnazista és felkészítő pedagógusaik vettek részt a Privátbankár tavaszi pénzügyi vetélkedőjén. A győztes csapat Budapestről érkezett, a Top 4-be kőszegi, budakeszi és szegedi gimisek kerültek be.
.jpg)
Kevesebbet tudnak félrerakni a családok mint 5 évvel ezelőtt, felük pedig spórolt pénzét a megnövekedett törlesztőrészletekre fizet ki. Akik mégis tudnak félretenni, azok inkább rövid távon gondolkoznak - félnek az elköteleződéstől, de az adószabályok sem kedveznek nekik 
Egyetlen dologban sikerült megállapodni az isztambuli béketárgyalásokon: a hadifoglyok és a holttestek kicserélésében. Egyelőre ez sem akar simán összejönni. 
