Félünk hosszú távra tervezni
.jpg)
Kevesebbet tudnak félrerakni a családok mint 5 évvel ezelőtt, felük pedig spórolt pénzét a megnövekedett törlesztőrészletekre fizet ki. Akik mégis tudnak félretenni, azok inkább rövid távon gondolkoznak - félnek az elköteleződéstől, de az adószabályok sem kedveznek nekik Kevesebbet tudnak félrerakni a családok mint 5 évvel ezelőtt, felük pedig spórolt pénzét a megnövekedett törlesztőrészletekre fizet ki. Akik mégis tudnak félretenni, azok inkább rövid távon gondolkoznak - félnek az elköteleződéstől, de az adószabályok sem kedveznek nekik.
Ahogy az sejthető volt, a lakosság nagy része hiteltörlesztésre fordítja megtakarításait - derül ki az Aviva most ismertetett kutatásából. A válság és a svájci frank árfolyam elszabadulása egyre inkább ráébreszti a magyarokat az öngondoskodás fontosságára, csakhogy a tanulmány szerint ma a családok több mint fele kevesebbet tud félretenni, mint 5 évvel ezelőtt. Pedig akkor még se válság nem volt, se hitelszűke.
Ha megnézzük, a családok másik fele pedig egyszerűen feléli a félretett pénzét vagy csak 5 évnél rövidebb megtakarítási formába fekteti be, ami nem csoda, hiszen a jelenlegi adójogszabályok ezeket a konstrukciókat támogatják. Annak okaként, hogy a jelenlegi összegnél miért nem tesznek félre többet, a lakosság 44%-a meglévő hiteltörlesztési kötelezettségét jelölte meg indokként - ez elképesztően nagy szám.
Bartók János, az Aviva Életbiztosító elnök-vezérigazgatója (képünkön) a tanulmányhoz fűzött kommentárjában lényegében ugyanazt mondta el, amit lapunknak adott interjújában a konkurens Signal első embere is, történetesen, hogy ha lettek volna a magyaroknak megtakarításai a korábbi években, akkor a svájci frank árfolyam mostanság tapasztalt elszabadulása nem okozna akkora fejfájást a devizahiteleseknek.
Megtakarításaik célját tekintve a lakosság elsősorban konkrét, rövidtávú befektetésekben gondolkodik, csak kevesebb, mint egyötödük elképzeléseiben szerepel 10 évnél hosszabb befektetés. Az Aviva kutatásából kiderül, hogy általában véve is, de a rövidebb időtartamú befektetéseknél különösen jellemző a meghatározott célra történő megtakarítás.
Félünk a hosszútávtól
A lakosság egy része fél a hosszú távú elköteleződéstől - mondja Bartók -, mivel a gazdasági környezetet kiszámíthatatlannak tartja, és ezért rövidebb távon és határozott céllal fekteti be megtakarításait. Mivel a befektetéshez kötött életbiztosítás hosszú távú öngondoskodási célokat szolgál, ezért a futamidő alatt érdemes a piacok változásaira az egyéni kockázati szintnek megfelelően reagálni. Tudatos portfólió kezeléssel minimalizálhatóak a piaci visszaesésből eredő károk, és újra növekedési pályára állíthatók a közelmúltbeli világpiaci zuhanás következtében hozamesést elszenvedett befektetési portfóliók - húzza alá a szakember, miért érdemes az adókedvezménnyel egyelőre nem támogatott befektetési formát választani.
A unit-linked biztosítás egy 5, ám inkább 10-15, adott esetben 20 éves befektetési termék, ennek megfelelően a mögöttes portfólióját is a hosszútáv jegyében kell kezelni. Ennyi idő alatt többször bekövetkezhetnek kisebb-nagyobb piaci visszaesések, ám ez az időintervallum éppen arra teremt lehetőséget, hogy az efféle eltolódások kiegyenlítődjenek, miközben a felhalmozott tőke és a hozamok is felduzzadnak az évek során.
Ahogy az sejthető volt, a lakosság nagy része hiteltörlesztésre fordítja megtakarításait - derül ki az Aviva most ismertetett kutatásából. A válság és a svájci frank árfolyam elszabadulása egyre inkább ráébreszti a magyarokat az öngondoskodás fontosságára, csakhogy a tanulmány szerint ma a családok több mint fele kevesebbet tud félretenni, mint 5 évvel ezelőtt. Pedig akkor még se válság nem volt, se hitelszűke.
Ha megnézzük, a családok másik fele pedig egyszerűen feléli a félretett pénzét vagy csak 5 évnél rövidebb megtakarítási formába fekteti be, ami nem csoda, hiszen a jelenlegi adójogszabályok ezeket a konstrukciókat támogatják. Annak okaként, hogy a jelenlegi összegnél miért nem tesznek félre többet, a lakosság 44%-a meglévő hiteltörlesztési kötelezettségét jelölte meg indokként - ez elképesztően nagy szám.
Megtakarításaik célját tekintve a lakosság elsősorban konkrét, rövidtávú befektetésekben gondolkodik, csak kevesebb, mint egyötödük elképzeléseiben szerepel 10 évnél hosszabb befektetés. Az Aviva kutatásából kiderül, hogy általában véve is, de a rövidebb időtartamú befektetéseknél különösen jellemző a meghatározott célra történő megtakarítás.
Félünk a hosszútávtól
A lakosság egy része fél a hosszú távú elköteleződéstől - mondja Bartók -, mivel a gazdasági környezetet kiszámíthatatlannak tartja, és ezért rövidebb távon és határozott céllal fekteti be megtakarításait. Mivel a befektetéshez kötött életbiztosítás hosszú távú öngondoskodási célokat szolgál, ezért a futamidő alatt érdemes a piacok változásaira az egyéni kockázati szintnek megfelelően reagálni. Tudatos portfólió kezeléssel minimalizálhatóak a piaci visszaesésből eredő károk, és újra növekedési pályára állíthatók a közelmúltbeli világpiaci zuhanás következtében hozamesést elszenvedett befektetési portfóliók - húzza alá a szakember, miért érdemes az adókedvezménnyel egyelőre nem támogatott befektetési formát választani.
A unit-linked biztosítás egy 5, ám inkább 10-15, adott esetben 20 éves befektetési termék, ennek megfelelően a mögöttes portfólióját is a hosszútáv jegyében kell kezelni. Ennyi idő alatt többször bekövetkezhetnek kisebb-nagyobb piaci visszaesések, ám ez az időintervallum éppen arra teremt lehetőséget, hogy az efféle eltolódások kiegyenlítődjenek, miközben a felhalmozott tőke és a hozamok is felduzzadnak az évek során.
Privátbankár
