A biztoshoz két magánszemély fordult panasszal, mert a magánnyugdíj-pénztárnak teljesített önkéntes befizetéseik teljes hozamát nem kapták vissza az állami nyugdíjrendszerbe való átlépéskor, csupán a hozamgarantált tőke összege feletti részt, a reálhozamot.
| Az a pénztártag, aki átlép az állami rendszerbe, valamennyi megtakarítását magával hozza - mondta bő két éve a gazdasági miniszter. Az erőforrás-minisztérium ma már viszont azt mondja, az átlépő tagok lemondtak a számlájukon kezelt vagyonnal szembeni követelésekről. Egyéni számlák abban a formában nem lesznek, ahogy a kormány ígérte. A nyugdíjrendszerből 900 milliárd helyett 3000 milliárd forint hiányzik. Elakadt a nyugdíjreform. Részletek >>> |
Szabó Máté emlékeztet arra, hogy a magánnyugdíj-pénztári befizetések két részből álltak: a pénztártag tagdíj formájában kötelezően teljesített befizetéséből és az önkéntes tagdíj-kiegészítésből.
A befizetések e két formájának más az alkotmányossági megítélése. Ezzel szemben a vonatkozó jogszabályok nem a tagdíj-kiegészítések teljes hozamáról, csupán a reálhozam visszautalásáról rendelkeztek - tudatta a biztos.
Szabó Máté szerint a tulajdon alaptörvényi védelme kiterjed a pénztártagok tagdíj-kiegészítéseire és azok hozamára is. Megállapította, hogy az önkéntes tagdíj-kiegészítések hozamának részleges állami elvonása esetén a tulajdonhoz való jog korlátozásának nincs alkotmányjogilag értékelhető, legitim célja. Pusztán az állami bevétel növelése nem szolgáltathat alapot a tulajdonhoz való jog által védett jogosultság korlátozásához.
Hatalmas cégekről van szó: az MKIF Üzemeltető például 2024-ben 36,6 milliárd forintos forgalommal zárt. 
