Ha az év elején beteszel 100 000 forintot a bankba, nem nyúlsz hozzá, nincsenek díjak, a bank pedig 5 százalékos éves kamatot fizet a pénzedre, mennyi pénzed lesz a következő év első napján? Ha helyesen válaszoltál, gratulálunk! A lakosság 53 százalékába tartozol, akik képesek ezt az egyszerű számítást elvégezni.
Azt, hogy ilyen cudar a magyarok pénzügyi felkészültségének helyzete sokszor és sokan elmondták már. Ez az eredmény most éppen az OTP Bank öngondoskodási indexének idei mérése során bukott ki.
Azt nem mondanánk, hogy az állam és a piaci szereplők időben észbe kaptak, de már látni a lépéseket a pénzügyi elbutulás megakadályozására:
- a kormány bejelentette a pénzügyi tudatosság fejlesztésére szánt 7 évre szóló stratégiát, erről Hornung Ágnes államtitkár is részletesen beszélt a Privátbankár Pénzügyi Tudatosság Fórumán.
- A legnagyobb piaci szereplők, például a bankok is észrevették saját felelősségüket az edukációban, így különböző workshopokon, oktatási intézményekben segítik a lakosság pénzügyi tudásának bővítését, hiszen nekik is megéri értelmes, helyes döntéseket hozó ügyfelekkel együttműködni.
Hétfő este a pénzügyi edukáció egyik élharcos szervezete, az OTP Fáy András Alapítvány hívta össze pénzügyi és fintech piacon érdekelt vezetőket és startup alapítókat azért, hogy kicsit jobban megismerjék a legfontosabb korcsoportok, az Y, Z és Alfa generáció pénzügyi magatartását és viszonyát a különböző technológiai fejlesztésekkel és fizetési módokkal. De kik is alkotják ezeket a csoportokat? Azok a 80-as évek után születettek, akik már az anyatejjel szívták magukba, hogyan kell mobiltelefont, internetet, tabletet és más technológiákat használni és könnyűszerrel használják fel a legújabb eszközöket a saját céljaik elérésére. Ők a mostani fiatalok.
A rendezvényen előadott
- Bálint Viktor (MP, BnL Growth Partner) a Fintech és az Y/Z generáció viszonyáról,
- Szota Szabolcs (CEO, Smartsurance), az Insuretech és az Y/Z generáció viszonyáról,
- Országh Örs (CIO, Interticket) mesélt a blockchainben rejlő lehetőségekről,
- Benyó Péter (CEO, OTP Mobile) az OTP Simple mobilapplikációról,
- Pintér Róbert (kutatásvezető, eNet) a mobilról és fintechről,
- és Varga-Tarr Sándor (CMO, Számlázz.hu) a számlázási megoldásokról.
Abban minden előadó egyetértett, hogy a társadalomtudományok, de főleg a szociológia egyik legnagyobb baklövése, hogy pusztán egy változó, a kor alapján próbálnak meg társadalmi csoportokat jellemezni, leírni. Holott nagyon sokszor megdőltek már azok a tézisek, amelyek például az alábbi módon hangzanak: az Y-generáció startupoknál szeret dolgozni, imádja a csocsót és a céges babzsákot, az Y-generáció nem szeret irodában dolgozni, szabadon otthonról szereti a munkáját végezni, a sort bármivel folytathatjuk. Ezzel szemben az igazság az, hogy az Y-generációra vonatkozó egyetlen általános jellemző az, hogy ahányan vannak, annyifélék.
Éppen ezért nem is feltétlenül lehet az előadásokban elhangzó témákat rájuk húzni, ami érezhetően nem is sikerült egy-két előadónak, persze ennek ellenére minőségi információkkal lehettek gazdagabbak, akik a networking előtt beültek meghallgatni a prezentálókat.
Az idősebbek modernebbek?
Pintér Róbert, az eNet internetkutató kutatásvezetője például nagyon érdekes számokat hozott a az internetezők mobilhasználatát illetően.
A netezők 86 százaléka használt okostelefont 2017. ápriliságban, közülük
- meglepő módon már nem a jómódú, iskolázott városi férfiak vannak többségben, hanem jómódú, iskolázott városi nők.
- A 18-29 éves korosztály 96 százaléka okostelefonozik, 30-39-ben ez az arány 85 százalék, de 50 évesek felett is több mint 50 százalék használ ilyen készüléket.
- Mobilnetet 71-65-59 százalékos arányban használnak ugyanezen korcsoportok
- A mobilfizetés a 18-29-es korosztály 57 százalékát „fertőzte meg”, míg a 30-39-esek 42 százaléka rendezi telefonon valamely tranzakcióját, ami jelenthet csekkbefizetést, átutalást, vagy tipikus mobilfizetést is.
- Az igazán meglepő viszont az, hogy a készpénzmentes fizetésre egyáltalán nem a fiatalok a legfogékonyabbak. A 18+ és 30+ korosztályok 35-35 százaléka hajlamos lemondani a készpénzről a digitális megoldások javára, ám ugyanezt az 50+ korosztály 41 százaléka tenné meg. Ez értelemszerűen összefüggésben áll azzal, hogy a fiataloknak még kevés befolyásuk van pénzügyeikre, ám ez a korral egyre nagyobb lesz, így belefutnak ezekbe a megoldásokba.
Az adat váltja a pénzt
Bálint Viktor a BnL Growth Partners vezetője szerint három olyan pénzügyi fejlesztési irány van, ami kapós lesz a fiataloknál is:
- Blockchain
- Fizetési megoldások
- Mesterséges intelligencia és gépi tanulás
A Z-generációról megállapította:
- Nagyon kritikusak és igényesek azon eszközökkel, alkalmazásokkal szemben, amelyeket használnak.
- Rosszul vannak attól, ha van middle man, azaz „középső ember”, amikor valakin keresztül kell intézniük egy ügyletet. A közvetlen kapcsolatban hisznek.
- Viszont egyáltalán nem lojálisak. Ha valaki jobb ajánlatot ad, jobb terméket készít, az nyert, amíg nem jön egy még jobb ajánlat.
- Érdekesség, hogy nagyon tudatosak az adataikat illetően (78%). Ez nem azt jelenti, hogy védik azokat, hanem tudják nagyon jól, hogy ezzel fizetnek a szolgáltatásokért. Nem nagyon foglalkoztatja őket, hogy ki mit lát belőlük, amíg megkapják azt, amit akarnak.
- Ráadásul már nem csak az emberre hallgatnak: egyre inkább elfogadják a gépi ajánlásokat, a mesterséges intelligenciát is.
Hány csillagos sofőr vagy?
Sota Szabolcs a Smartsuretech vezetője a biztosítási világ átalakulásáról, az Insuretech térnyeréséről beszélt.
A fiatalok életének szerves része a technológia, az azonnaliság és ennek megfelelően alakul a biztosítási piac is. Ebben a világban a bizalom már nem tapasztalat, hanem értékelés alapú. Míg régen kétszer is meggondoltuk, hogy beülünk-e az osztálytásunk vagy a szomszéd srác mellé egy fuvar erejéig, addig ma szó nélkül utazunk egy vadidegennel, mert 5 csillagot kapott a taxis appban, vagy az Uberben, és ugyanez a helyzet az Airbnb-vel és a szállásadókkal is.
Tudatosabb felhasználók a fiatalok, nekik már a biztosítás sem kell állandóan. Erre érzett rá a Tröv nevű startup is, amely egyelőre Ausztráliában és az Egyesült Királyságban érhető el. A készülékeinket (mobil, laptop) a telefonunkon keresztül biztosíthatjuk, de a lényeg, hogy csak akkor, amikor akarjuk. Otthon nincs veszélyben a készülékünk, de ha kitesszük a lábunk otthonról, máris történhet valami. Ebben az esetben csak be kell kapcsolnunk a biztosítást arra az időre, amíg a városban mozgunk, majd hazatérve kikapcsolhatjuk. Csak arra az időszakra fizetünk biztosítási díjat, ameddig a szolgáltatást használtuk.
Hasonló elven működik az autóbiztosító Metromile is: annyit fizetsz, amennyit mész az autóval. Egy kis eszköz telepítésével a biztosító kielemezheti, hogy milyen úton és mennyit mész, milyen sebességgel. Ebből személyre szabott, versenyképes árazást vezethet be. Sota Szabolcs megemlítette még a Lemonade lakásbiztosítását is vagy a Friendsurance közösség-alapú biztosítását, mint újító próbálkozások, de szerinte az igazán nagy kihívást a hagyományos biztosítókra a nagy techcégek jelentik. Az Amazon nemrég kezdte el hivatalosan is keresni a saját biztosítási alkuszait, így szinte biztos, hogy hamarosan megjelenik az egyik techóriás ezen a piacon. Sota szerint óriási előnyt jelent ezeknek a mamutvállalatoknak, hogy IoT-eszközeikkel az egész lakásunkat folyamatosan monitorozhatják, így a legpontosabb személyre szabott árazást tudják majd bevezetni.
Új világ
A fintech alapjaiban rendezi át a pénzügyi világot: míg korábban a mondás az volt, hogy a bankoknak kell félniük, mára kiderült, hogy senkinek nem kell tartania a megszűnéstől, versenyezni kell. Kihívások lesznek, fejleszteni, ötletelni kell. Amin sokat kell dolgozni, az a felhasználók tudatosságának fejlesztése. Az új szolgáltatásokat így is használni fogják a fiatalok, de az nem mindegy, hogy sikerül-e a lakosságnak egy egyszerű százalékszámítást elvégezni.
Ismét egy lépéssel közelebb került Bulgária és Románia ahhoz, hogy teljes jogú schengeni tag legyen. 
