Bankok helyett jön a bankolás – nagyon érdemes a pénzügyekről tanulni

(Fotó: Mobidik.hu)

Miért fontos a pénzügyi tudatosság fejlesztése? – magyarázta el Hornung Ágnes, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára a Privátbankár Pénzügyi Tudatosság Fórum konferenciáján. Segít az optimálishoz közeli döntések meghozatalában, a megtakarítások, befektetések, hitelek, biztosítások, az öngondoskodás, a nyugdíj területén is. A tudatos pénzügyi döntésekkel javul az életminőség, gyarapodik az egyén és a család, nő a stabilitás, csökken a kiszolgáltatottság, javul a társadalmi közérzet. Mindez pedig a makrogazdasági növekedéshez is hozzájárulhat.

“A Brókermarcsi, a Quaestor-botrány, a Postabank-bedőlés” példáján is az látszik, hogy az emberek ismerethiánya, magatartása is fokozhatja a bajt, pánikot okozhat, ami a pénzügyi ismeretek segítségével kisebb lehet.

Az OECD 2010-ben és 2015-ben is felmérte a pénzügyi tudatosság szintjét a lakosság körében, ebben Magyarország nem áll túl jól. A kritikus pontok a hazai pénzügyi kultúrában, hogy a magyarok nem ismerik fel vagy kerülik a kockázatot, hiányzik körükben az előrelátás és a tudatos pénzügyi tervezés. Nem hasonlítják össze eléggé a lehetőségeiket, és mivel nem biztosak pénzügyi jártasságukban, sokszor nem mernek változtatni.

Hangsúly a fiatalokon

A kormány 2017 novemberében döntést hozott a lakosság pénzügyi tudatosságát segítő stratégia elfogadásáról, ennek kihirdetése a közeljövőben várható a Magyar Közlönyben. A Minisztérium hét éves stratégiában gondolkodik, két éves operatív tervekre lebontva. Az eredményeket éves szinten mérnék. A célcsoport a teljes lakosság, de a fiatalokon van a legnagyobb hangsúly. Kapcsolódó területként kezelik a vállalkozási ismereteket is.

Villámgyorsan digitalizálódunk

Nemrég még a bankkártyák használatának elősegítése volt az egyik kardinális kérdés, de a világ gyorsan változik. A fintech (pénzügyi technológia, alkalmazott pénzügyi informatika) előretörésével új és új szolgáltatások jelennek meg, mint az online számlanyitás. Egyes bankoknak már alig van fiókjuk és mindent a digitális térben intéznek.

Vannak olyan tranzakciók, amelyek banki tranzakciók, de már nem bankok bonyolítják le. A bankok helyét részben a bankolás (banking) veszi át. (Például a Facebook segítségével is lehet már fizetni egyes országokban.) Egyre bonyolultabb és bonyolultabb termékek jelennek meg a piacon. Olcsóbb, gyorsabb, hatékonyabb, átláthatóbb szolgáltatásokat vezetnek be. Az új lehetőségek nagy lehetőségeket rejtenek, de elképesztő veszélyeket is – mondta az államtitkár.

Kényelem és csapda

A vásárlások ugyan sokkal egyszerűbbek, kényelmesebbek lesznek, de számos csapdát is állíthatnak. Nincs elég idő dönteni, ha egy vásárlás során belebonyolódunk a klikkelésekbe, lehet, hogy olyat veszünk, amire nincs szükségünk, és nem lehet már visszacsinálni az üzletet. Megjelent a kiberbűnözés, az internetes csalás. Ezekre a digitális kihívásokra is fel kell készíteni a fogyasztókat, a pénzügyi tudatosság részeként.

Tervezzük a pénzügyi ismeretek kötelező bevezetését az iskolákban – mondta az államtitkár kérdésre válaszolva. Mind az általános iskolákban, mind a gimnáziumokban meg fog jelenni. Hogy mikor, ennek eldöntése folyamatban van a kormánynál. A cél az, hogy a pénzügyi ismeretek mindenhová eljussanak.

Gutenberg helyett Neumann

A Gutenberg-galaxist (nyomtatott könyvek) felváltja a Neumann-galaxis, azaz az informatika? – vetette fel Sipos Imre miniszteri biztos, az Emberi Erőforrások Minisztériumából. Elmondta, hogy jelenleg is zajlik a nemzeti alaptanterv vitája, kialakítása.

(Fotó: 123rf.com)

Az iskolák ma már nagyon sok digitális eszközzel rendelkeznek, bár az ellátottság egyenletlen, az állomány heterogén. Ezen kívül a diákok maguk is becslések szerint reggelente 40 milliárd forintnyi értékű elektromos eszközt visznek be az iskolákba. Amiket azután a tanárok kikapcsoltatnak velük, vagy el is veszik. Így technikai oldalról nagyon sok tartalék van még a digitális eszközök használatában az iskolákban.

A jövő a DOS-é

Egy kicsit régi, 2012-es kutatási eredmény szerint csak kevesebb mint a diákok 20 százaléka használt IKT eszköztámogatást Magyarországon, amivel a nemzetközi rangsorban az EU átlagától elmaradva foglaltunk helyet. Van tehát még mit fejleszteni az IKT-környezeten. (IKT: Információs és Kommunikációs Technológiák.)

Magyarország digitális oktatási stratégiája (DOS) 2016-ban született meg, és az oktatáson kívül az ország összes területeire vonatkozik, így a digitális infrastruktúra, központi digitális támogató szolgáltatások kiépítésére is. A különböző projektjei közül kétmilliárd forintot tankönyvekre, taneszközökre szánnak.

Tízmilliárdos fejlesztések jönnek

A költségvetésből 45,35 milliárd forintot fordítanak a digitális kompetencia fejlesztésére, az eszközhasználatra a tanórákon, a wifi kiépítésére, a tanárok képzésére stb. Egyéb digitális fejlesztésekre, mint mérési, értékelési, oktatásszervezési eljárásokra, 10,56 milliárd forint jut. A “Digitális környezet a köznevelésben” projekt értéke 6,36 , milliárd, a köznevelési intézmények fenntartóinak szól, pedagógiai módszertani csomagokra, IKT eszközök beszerzésére, pedagógusok módszertani továbbképzésére.

Digitális témaheteket rendeztek, ami 1000 iskola 129 ezer tanulóját érintette. A Pénzheteket a Pénziránytű alapítvánnyal együttműködve rendezik meg. Újfajta tanulmányi versenyeket rendeznek, mint a World Robot Olympiad (WRO) vagy a Lego-verseny. Gyermekvédelmi szűrőszoftvert fejlesztenek, az online zaklatások megelőzésére szolgáló oktatási programot indítanak.

Az iskolák negyede már tanul

Sz. Papp Judit, a Magyar Nemzeti Bank szakértője és a Pénziránytű Alapítvány munkatársa szerint az alapítvány célja, hogy segítsék az egyének és a családok felelős anyagi döntéseit, javuljon a lakosság pénzügyi tudatossága. Kiemelt célcsoportjuk a köznevelésben elérhető diákok és tanárok, általános és középiskolákban, már az általános iskola első osztályától az érettségiig.

Komplex oktatási programokban gondolkodnak, mint tananyag-fejlesztés, tanár-továbbképzések, általános iskolai hálózatok, rendezvények, pályázatok és versenyek. Már 2100 iskolával vannak partneri viszonyban, mintegy 200 ezer tanulóval, ez a teljes országos iskolahálózat 20-25 százaléka lehet.

A tankönyvtől a tőzsdejátékig

Középiskolai tankönyvből 44 ezer darab, általános iskolaiból 60 ezer darab készült, plusz mintegy 18 ezer internetes letöltés. Tavaly ingyenes példányokat biztosítottak az iskolák számára. A tankönyvek családi jellegűek, gyakorlati szemléletűek, számos gyakorlati példával, esettanulmánnyal.

A pedagógusok képzésén keresztül multiplikatív hatást remélnek, hiszen a kiképzett pedagógusok még évtizedekig maradhatnak a rendszerben és adhatják át tudásukat a diákoknak. Eddig 1700 pedagógus vett részt a képzéseken. (A digitalizációval kapcsolatos továbbképzéseken azonban negyvenezres létszámra számítanak.) A Pénz7 pénzügyi és vállalkozói témaheteken az első évben, 2015-ben 660 iskola 90 ezer diákja vett részt, az idén már várhatóan 1117 iskola 160 ezer diákja. Online tőzsdejátékot indítottak a Budapesti Értéktőzsdével együtt, amit 2018-ban újra megrendeznek.

Digitális lesz az osztálypénz?

A céljaik közé tartozik többek között a kötelező pénzügyi oktatás bevezetése a felsőoktatásban is. Pénzügyi ismereteket oktatnának kötelező jelleggel a 7.-10. osztályokban. Az iskolák saját pénzügyeikben is bajlódnak a készpénzzel, mint az osztálypénz vagy az ebédbefizetés, az iskolai büfé. Ezek készpénzmentesítésén, például banki osztályszámla létrehozásán is dolgoznak. Mások az iskolai takarékbélyeget sírják vissza, digitális formában, lehetőleg. A pénzügyi ismeretterjesztés közben megkerülhetetlen a digitalizáció kérdése is.

Az iskolai wifit feltöritek, ugye?

Októberben készített az alapítvány egy kutatást, ahol kiderült, hogy eléggé eltérő az iskolák technikai felszereltsége. A tanárok elidegenedése, negatív érzelmei, például félnek attól, hogy a diákok felkészültebbek, mint ők. A digitális órákra való felkészülés sokkal hosszabb időd igényel számukra, mint a hagyományos. A diákok a saját mobiljukat preferálják, náluk általában a modernebb készülékek vannak, miközben az iskolai eszközök pár évente elavulnak.

Főleg a vidéki iskolákban majdnem mindenütt van wifi, amit csak a tanárok használhatnak. A diákok azonban feltörik, amitől a hálózatok túlterheltté válnak.

Konténerben a high-tech

A Mobidik Mobil Digitális Iskolát mutatta be a konferencián Matolcsy Miklós, a PontVelem Nonprofit Kft.-től. Egy mobil digitális iskolát, tantermet álmodtunk meg, ez egy irodakonténer tanteremnek berendezve, minden digitális jóval felszerelve – mondta el. Digitális oktatási eszközöket tartalmaz, felkészült, elkötelezett, lelkes pedagógusokkal.

Vannak benne tabletek, okostáblák, programozható lego-robotkészletek, három dimenziós nyomtató, notebookokok, egyszerűbb testek beolvasására is alkalmas szkennerek, részben szponzorok támogatásával. A mobil számítástechnikai labor folyamatosan járja az országot.