Dr. Márky Gábor, a bpv Jádi Németh Ügyvédi Iroda ügyvédjének szakcikke.

Szerződéskötés elektronikus aláírás alkalmazásával

Az elektronikus szerződéskötés egyik legelterjedtebb formája, amikor egy elektronikus dokumentumra elektronikus aláírás kerül. Az elektronikus aláírás használata Magyarországon igen elterjedt az üzleti folyamatokban, valamint a hatósági ügyintézés terén, és fontos eleme az elektronikus számlázásnak és a biztonságos banki kommunikációnak is.

Az elektronikus aláírás Magyarországon természetes személyek esetében a minősített vagy fokozott biztonságú elektronikus aláírást, jogi személyeknél pedig az ugyanilyen paraméterekkel rendelkező elektronikus bélyegzőt jelenti. Ilyen aláírás (vagy bélyegző) elhelyezéséhez szükséges aláíró eszközt minden természetes és jogi személy igényelhet a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (,,E-ügyintézési törvény”) szerinti bizalmi szolgáltatóktól. A szolgáltató az igénylést követően azonosítja az igénylőt, és ha az minden feltételnek megfelel, szigorú védelmi intézkedések kíséretében, díj ellenében elkészíti és átadja részére az elektronikus aláírását (többnyire aláírókártya és kártyaolvasó, illetve USB stick formájában).

Dr. Márky Gábor, a bpv Jádi Németh Ügyvédi Iroda ügyvédje.

Az elektronikus aláírás elhelyezésével, amely gyakorlatilag nem más, mint egy kriptográfiai eljárás, az aláíró egy kódolási műveletet végez el a dokumentumon. Maga az aláírás őrzi azokat az információkat, amelyek alapján megállapítható, hogy ki, mikor, milyen dokumentumot látott el elektronikus aláírással. Az elektronikus aláírások hitelességi feltételeit európai uniós szinten az úgynevezett eIDAS rendelet (910/2014/EU) határozza meg. Az eIDAS rendelkezései szerinti elektronikus aláírás jogi szempontból egyenértékű a kézzel írott aláírással.

In-app szerződéskötés

Az internetes vásárlások lebonyolítását szolgálja az applikáción belüli, vagy másképpen in-app szerződéskötés, illetve a klasszikus, webshopokból történő vásárlás alapját képező szerződéskötés. Az előbbi esetekben úgy jön létre elektronikus úton szerződés, hogy az ügyfél nem használ elektronikus aláírást, hanem egy felhasználói fiókba történő regisztrációs folyamat során történik meg az azonosítása. De hogyan értelmezhető kötelmi jogilag egy in-app ügylet vagy online vásárlás? Alapesetben egy szerződés létrejöttéhez két dolog szükséges: egy ajánlat és egy elfogadó nyilatkozat. Az in-app szerződések esetén ez kiegészül még egy lépéssel.

A szolgáltatás nyújtója az applikáción keresztül tájékoztatja a potenciális ügyfelet a szolgáltatásról vagy a termékről egy ajánlattételi felhívás formájában, amelynek a visszaigazolásával a felhasználó gyakorlatilag egy ajánlatot tesz a szolgáltatónak a szerződés megkötésére. A szerződés ezután az ajánlatnak a szolgáltató által történő elfogadásával jön létre, akkor, amikor a szolgáltató például egy e-mailben a megrendelést visszaigazolja, és az elérhetővé válik a megrendelői oldalon.

Az ilyen módon megkötésre kerülő szerződések speciális szabályairól többek között a Polgári Törvénykönyv elektronikus úton történő szerződéskötésre vonatkozó különös szabályai rendelkeznek. Fontos, hogy az in-app szerződések esetén a szolgáltatás nyújtóját fokozott tájékoztatási kötelezettség terheli, amely többek között magában foglalja a szerződéskötés technikai lépéseit, tájékoztatást arról, hogy a szerződés írásba foglaltnak minősül-e, tartalmazza a szerződés későbbi hozzáférhetőségére vonatkozó tájékoztatást és számos további garanciális elemet.

Szerződéskötés aláíró paddal

Aláíró paddal eddig a legtöbben küldemények átvételekor találkoztak, azonban a biometrikus aláírás, vagyis a kézi aláírás digitalizálásának alkalmazása egyre inkább terjedőben van más szolgáltatások esetében is, kiemelt tekintettel a banki szektorra, és jelen van a hatósági ügyintézésben is. Az elektronikus aláírást szabályozó eIDAS rendelet egyik fontos rendelkezése az egyenértékűség elvének a rögzítése, amely azt jelenti, hogy egy elektronikus aláírás joghatása nem tagadható meg kizárólag amiatt, hogy az elektronikus formátumú, illetve nem felel meg a minősített elektronikus aláírásra vonatkozó összes követelménynek. Ennek megfelelően, az elektronikus aláírópadon rögzített biometrikus aláírásoknak - ha azok minden technikai és jogi követelménynek eleget tesznek – ugyanolyan bizonyító erővel kell rendelkezniük, mint a szokásosan kézzel, papírra írt aláírásoknak. Az erre vonatkozó jogi szabályozási hátteret a Polgári Perrendtartás (Pp.) adja meg oly módon, hogy gyakorlatilag a biometrikus aláírással ellátott okiratokat is a teljes bizonyító erejű magánokiratok közé sorolja.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy maga a megállapodás is az aláíró padon jelenik meg, és annak elfogadása a padon történő szignálással következik be. A biometrikus aláírás lényege, hogy a dokumentumhoz kód formájában hozzárendelődnek az aláíró aláírásából származó biometrikus információk, és ezeket az információkat hitelesíti egy zárt rendszerben generált, elektronikus aláírással és időbélyeggel ellátott tanúsítvány.

Az aláíró padon történő aláírás során a megrendelő általában egy olyan aláíró padon olvassa el a szerződést, illetve helyezi el az aláírását, amely a szolgáltatás nyújtójának birtokában marad. Így a szolgáltatás nyújtójának felelőssége gondoskodni arról, hogy a szerződő fél is rendelkezzen a szerződésből ugyanolyan bizonyító erővel rendelkező példánnyal, mint amilyennel szolgáltatást nyújtó (és az aláíró padot a szerződő fél rendelkezésére bocsátó) személy rendelkezik. A legegyszerűbb megoldás erre az, hogy a szerződés megkötésével automatikusan továbbításra kerül a szerződés elektronikusan aláírt példánya a szerződő fél által megadott email címre, vagy feltöltésre kerül a szerződő fél felhasználói fiókjába.

Az információs technológia elterjedése a szerződéskötést is merőben új perspektívába helyezte, ami a jogalkotókat is rákényszerítette arra, hogy szabályozási keretet szabjanak ezeknek az innovatív megoldásoknak európai uniós és nemzeti szinten egyaránt. Érdemes kiemelt figyelmet fordítanunk az elektronikus szerződéskötés fent részletezett formáira, hiszen ezek már biztosan rendelkezésünkre állnak ahhoz, hogy szerződéses jogviszonyt létesítsunk. Mivel fogyasztóként akár naponta többször is kerülhetünk olyan helyzetbe, hogy mindössze egy kattintás válasszon el minket jogilag kikényszeríthető kötelezettségvállalások megtételétől, fontos, hogy tudjuk, pontosan mikor, milyen szerződéses kötelezettségeink keletkezhetnek.

A bpv Jádi Németh Ügyvédi Iroda blogja itt érhető el >>