A pénztáraknak a PSZÁF irányába adatszolgáltatási kötelezettségük van, a megkapott adatok alapján a PSZÁF folyamatosan monitorozza a magánnyugdíjpénztárak likviditási helyzetét - nem véletlenül.
Elfogyhat az AXA magánkasszájának tartaléka a PSZÁF szerint
A 2012. januárra tervezett működési kiadások nagysága 43 millió forint, a pénztár januárban 40 millió forintot tervez átutalni az ÁKK részére a visszalépő tagoktól levont 795 forintok fel nem használt részeként (a kasszák 795 forintot vonhattak le tagoktól a működési és likviditási költségeik gyarapítására a reálhozamok kifizetése előtt, ezt elvileg szeptember közepéig kellett volna visszautalniuk a nyugdíjreform alapnak).
Az adatszolgáltatásban foglaltak alapján a felügyelet szerint fennáll annak a kockázata, hogy a pénztár január végére feléli működésre fordítható tartalékait. A PSZÁF ezért különleges adatszolgáltatásra kötelezi egyelőre az AXA magánnyugdíjpénztárát, melynek minden kedden el kell számolnia anyagi eszközeivel. A felügyelet csak akkor fog bírságot kiszabni, ha a pénztár ennek nem tesz eleget maradéktalanul, vagyis egyelőre nem szabott ki pénzbüntetést - erre amúgy sem lett volna oka, másrészt pedig az bizonyosan nagyon rosszul érintette volna a pénztár likviditási helyzetét.
AXA: vizsgálják a fennmaradás lehetőségeit
Kérdésünkre válaszolva az AXA Csoporttól azt a választ kaptuk, hogy "a PSZÁF említett határozata nem kirívó kérés, a napi normál működés részét képezi. Az AXA Magánnyugdíjpénztár az adatszolgáltatási kötelezettségnek természetesen eleget tett, és a jövőben is eszerint kíván eljárni".
A jövőre vonatkozóan azt nyilatkozták az AXA-nál, hogy a csoport Magyarország tagjai mindemellett folyamatosan vizsgálják, hogy milyen formában tudnak az AXA Magánnyugdíjpénztár működéséhez hozzájárulni annak érdekében, hogy a pénztár a kötelezettségeit teljesíteni tudja.
Az AXA korábban a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) vizsgálatain akadt fenn, Selmeczi Gabriella korábban arról számolt be, hogy többek között indokolatlan bónuszkifizetések is voltak a kasszánál. A KEHI több pénztári vezető ellen tett büntető feljelentést.
| Továbbra sem felhőtlen a viszony az AXA csoport és a pénzügyi felügyelet között. A PSZÁF tavaly november végén 100 millió forintos bírsággal sújtotta az AXA Alapkezelőt és felszólította a pénztári vagyonkezelési jogszabályok betartására. A PSZÁF közérdekű igényérvényesítés iránti pert is indított, annak érdekében, hogy az AXA magánnyugdíjpénztárának "volt és jelenlegi tagjai visszakaphassák a vagyonkezelő által tőlük jogsértően elvont költségeket". A felügyelet szerint az alapkezelő közvetett módon olyan befeketetéseket hajtott végre, melyek indokolatlan plusz költséget okoztak az ügyfeleknek, hiszen a kérdéses összeget közvetlen módon is befektethették volna,és az olcsóbb lett volna. A PSZÁF célvizsgálatai az egymással szerződésben álló AXA alapkezelő és a pénztárak vonzatában is jogsértéseket állapított meg. Az AXA álláspontja szerint a pénztári megtakarítások közvetlen és közvetett befektetési eszközökbe helyezésére vonatkozó jogszabályt a felügyelet 2010-ben visszamenőleges hatállyal újraértelmezte, és ez alapján hozta meg az AXA-t elmarasztaló határozatát. A pénztár így megdöbbenéssel értesült a PSZÁF döntéséről. |
Magánnyugdíjpénztárak: bevétel nincs, kiadás van
A magánnyugdíjpénztárakat a tavalyi nyugdíjreform utólagos korrekciója több ponton is sújtotta. A működési költségeket - még korábban - minimálisra szorította le a kormány, a Stabilitás Pénztárszövetség véleménye szerint ilyen költségszinten már nem is lehet minőségi vagyonkezelést végezni. A befizetéseket a kormány a nyugdíjkasszába irányította, immár végleg, de hagyott egy kiskaput a pénztáraknak a túlélésre.
A jelenlegi szabályozás szerint a tagdíjak 0,9%-át fordíthatják működésre a pénztárak, korábban ez 4% volt. Ebből kell fedezni a PSZÁF-nak fizetendő felügyeleti díjat (ez a most működő 15 kassza esetében évi 100 millió forintot jelent) és a Garancia Alapba is fizetnie kell a pénzáraknak. Ezen felül saját adminisztrációs költségeiket és a vagyonkezelési díjakat is fizetniük kell. A legtöbb pénztár ugyanis szerződést köt egy vagyonkezelővel a tagság vagyonának gyarapítására.
Egyre kevesebb az esély a túlélésre
A pénztáraknak csak az jelenthet kiutat, hogy önkéntes alapon a tagságtól díjat szedhetnek (ennek 0,35%-a megy is a Garancia Alapba), ezekből a pénzekből fedezhetik fennmaradásukat. A Stabilitás tavaly még úgy kalkulált, hogy ha megmarad a nagyjából 100 ezres tagság, akkor havi 14 ezer forint befizetésével a pénztárak működni tudnak, és az eddigi befizetések is tovább gyarapodhatnak. Ha azonban többen úgy döntenek, hogy élve a lehetőséggel, második nekifutásra visszalépnek az állami rendszerbe, ez az összeg nőhet - nem beszélve arról, hogy egyre több kasza kerül nehéz helyzetbe.
Állami nyugdíjrendszer: még nem dőlt el semmi
Csakhogy a kormány még mindig nem dolgozta ki annak szabályait, hogy miként léphetnek vissza az állami rendszerbe azok a pénztártagok, akik tavaly január 31. után mégis meggondolták magukat. Így azt sem tudni egyelőre, hogy mekkora tagsággal működik tovább a 15 pénztár. Az viszont borítékolható, hogy ennyi kassza nem fog tudni fennmaradni, még tagsági díjjal sem tudna megélni egy 100 ezres piacon 15 nyugdíjpénztár. A kormány nem titkolt szándéka, hogy minél többen lépjenek át az állami rendszerbe, a részletszabályok kidolgozásával minél tovább húzza az időt, az annál fájdalmasabb a magánnyugdíjpénzáraknak. Az állami rendszer reformjáról a kabinet csak nyáron dönt, így azt sem tudja biztosan, mit választ, aki másodjára végül úgy dönt, mégiscsak az állami nyugdíjrendszerbe kíván átlépni.
Bóka János értékelte a dán uniós elnökség féléves munkáját. Közepesnél jobb osztályzatot semmire nem tudott adni. 
