A pénztáraknak a PSZÁF irányába adatszolgáltatási kötelezettségük van, a megkapott adatok alapján a PSZÁF folyamatosan monitorozza a magánnyugdíjpénztárak likviditási helyzetét - nem véletlenül.
Elfogyhat az AXA magánkasszájának tartaléka a PSZÁF szerint
A 2012. januárra tervezett működési kiadások nagysága 43 millió forint, a pénztár januárban 40 millió forintot tervez átutalni az ÁKK részére a visszalépő tagoktól levont 795 forintok fel nem használt részeként (a kasszák 795 forintot vonhattak le tagoktól a működési és likviditási költségeik gyarapítására a reálhozamok kifizetése előtt, ezt elvileg szeptember közepéig kellett volna visszautalniuk a nyugdíjreform alapnak).
Az adatszolgáltatásban foglaltak alapján a felügyelet szerint fennáll annak a kockázata, hogy a pénztár január végére feléli működésre fordítható tartalékait. A PSZÁF ezért különleges adatszolgáltatásra kötelezi egyelőre az AXA magánnyugdíjpénztárát, melynek minden kedden el kell számolnia anyagi eszközeivel. A felügyelet csak akkor fog bírságot kiszabni, ha a pénztár ennek nem tesz eleget maradéktalanul, vagyis egyelőre nem szabott ki pénzbüntetést - erre amúgy sem lett volna oka, másrészt pedig az bizonyosan nagyon rosszul érintette volna a pénztár likviditási helyzetét.
AXA: vizsgálják a fennmaradás lehetőségeit
Kérdésünkre válaszolva az AXA Csoporttól azt a választ kaptuk, hogy "a PSZÁF említett határozata nem kirívó kérés, a napi normál működés részét képezi. Az AXA Magánnyugdíjpénztár az adatszolgáltatási kötelezettségnek természetesen eleget tett, és a jövőben is eszerint kíván eljárni".
A jövőre vonatkozóan azt nyilatkozták az AXA-nál, hogy a csoport Magyarország tagjai mindemellett folyamatosan vizsgálják, hogy milyen formában tudnak az AXA Magánnyugdíjpénztár működéséhez hozzájárulni annak érdekében, hogy a pénztár a kötelezettségeit teljesíteni tudja.
Az AXA korábban a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) vizsgálatain akadt fenn, Selmeczi Gabriella korábban arról számolt be, hogy többek között indokolatlan bónuszkifizetések is voltak a kasszánál. A KEHI több pénztári vezető ellen tett büntető feljelentést.
| Továbbra sem felhőtlen a viszony az AXA csoport és a pénzügyi felügyelet között. A PSZÁF tavaly november végén 100 millió forintos bírsággal sújtotta az AXA Alapkezelőt és felszólította a pénztári vagyonkezelési jogszabályok betartására. A PSZÁF közérdekű igényérvényesítés iránti pert is indított, annak érdekében, hogy az AXA magánnyugdíjpénztárának "volt és jelenlegi tagjai visszakaphassák a vagyonkezelő által tőlük jogsértően elvont költségeket". A felügyelet szerint az alapkezelő közvetett módon olyan befeketetéseket hajtott végre, melyek indokolatlan plusz költséget okoztak az ügyfeleknek, hiszen a kérdéses összeget közvetlen módon is befektethették volna,és az olcsóbb lett volna. A PSZÁF célvizsgálatai az egymással szerződésben álló AXA alapkezelő és a pénztárak vonzatában is jogsértéseket állapított meg. Az AXA álláspontja szerint a pénztári megtakarítások közvetlen és közvetett befektetési eszközökbe helyezésére vonatkozó jogszabályt a felügyelet 2010-ben visszamenőleges hatállyal újraértelmezte, és ez alapján hozta meg az AXA-t elmarasztaló határozatát. A pénztár így megdöbbenéssel értesült a PSZÁF döntéséről. |
Magánnyugdíjpénztárak: bevétel nincs, kiadás van
A magánnyugdíjpénztárakat a tavalyi nyugdíjreform utólagos korrekciója több ponton is sújtotta. A működési költségeket - még korábban - minimálisra szorította le a kormány, a Stabilitás Pénztárszövetség véleménye szerint ilyen költségszinten már nem is lehet minőségi vagyonkezelést végezni. A befizetéseket a kormány a nyugdíjkasszába irányította, immár végleg, de hagyott egy kiskaput a pénztáraknak a túlélésre.
A jelenlegi szabályozás szerint a tagdíjak 0,9%-át fordíthatják működésre a pénztárak, korábban ez 4% volt. Ebből kell fedezni a PSZÁF-nak fizetendő felügyeleti díjat (ez a most működő 15 kassza esetében évi 100 millió forintot jelent) és a Garancia Alapba is fizetnie kell a pénzáraknak. Ezen felül saját adminisztrációs költségeiket és a vagyonkezelési díjakat is fizetniük kell. A legtöbb pénztár ugyanis szerződést köt egy vagyonkezelővel a tagság vagyonának gyarapítására.
Egyre kevesebb az esély a túlélésre
A pénztáraknak csak az jelenthet kiutat, hogy önkéntes alapon a tagságtól díjat szedhetnek (ennek 0,35%-a megy is a Garancia Alapba), ezekből a pénzekből fedezhetik fennmaradásukat. A Stabilitás tavaly még úgy kalkulált, hogy ha megmarad a nagyjából 100 ezres tagság, akkor havi 14 ezer forint befizetésével a pénztárak működni tudnak, és az eddigi befizetések is tovább gyarapodhatnak. Ha azonban többen úgy döntenek, hogy élve a lehetőséggel, második nekifutásra visszalépnek az állami rendszerbe, ez az összeg nőhet - nem beszélve arról, hogy egyre több kasza kerül nehéz helyzetbe.
Állami nyugdíjrendszer: még nem dőlt el semmi
Csakhogy a kormány még mindig nem dolgozta ki annak szabályait, hogy miként léphetnek vissza az állami rendszerbe azok a pénztártagok, akik tavaly január 31. után mégis meggondolták magukat. Így azt sem tudni egyelőre, hogy mekkora tagsággal működik tovább a 15 pénztár. Az viszont borítékolható, hogy ennyi kassza nem fog tudni fennmaradni, még tagsági díjjal sem tudna megélni egy 100 ezres piacon 15 nyugdíjpénztár. A kormány nem titkolt szándéka, hogy minél többen lépjenek át az állami rendszerbe, a részletszabályok kidolgozásával minél tovább húzza az időt, az annál fájdalmasabb a magánnyugdíjpénzáraknak. Az állami rendszer reformjáról a kabinet csak nyáron dönt, így azt sem tudja biztosan, mit választ, aki másodjára végül úgy dönt, mégiscsak az állami nyugdíjrendszerbe kíván átlépni.
Szlovákia továbbra is elutasítja az Oroszországgal szembeni újabb uniós szankciós csomagot. 
A fiatalok szeretik, ha nem egy vonatra ültetik fel őket és zakatoltatják a piacokkal
Új világrend jöhet, új nagyhatalmakkal, kriptovalutákkal
Helyén maradhat a forint, ha odafönt el nem tolják
Lengyel, magyar – két tőzsdei jó barát
