Nem jó ma Magyarországon gyereknek lenni

Egy gyermek jólléte akkor biztosított, ha anyagi, érzelmi és értelmi, fizikai, kulturális, valamint szociális szükségletei is egyidejűleg választ kapnak – és a gyermek maga is úgy érzi, hogy megfelelő az életminősége. Ez tehát nemcsak pénz függvénye - derül ki az Unicef Magyar Bizottságának legfrissebb kutatásából. Az elemzés legfőbb megállapítása, hogy aki a gyermekek jóllétével nem foglalkozik, az egyszerűen lemarad a globális versenyben, a gyerekszegénység elleni fellépés hiánya növeli a versenyképesség hiányát is - nem befektetni a jövőbe, a felnövekvő generációkban, hatalmas hiba.

Az első évek életünk végéig tartanak

Ahogy a tanulmány fogalmaz, "az ő (a gyerekek) egészségük, biztonságuk, anyagi jóllétük, a (társadalmon és a családokon belül) feléjük irányuló tisztelet, megbecsülés, elfogadás és szeretet mutatja meg egy nemzet valódi erejét. Ma már nem kérdés, hogy a legnagyobb (és legköltségesebb) hiba, amit egy társadalom elkövethet, az a gyermekek jóllétéről való gondoskodás elmulasztása".

Életünk első éveit nem ismételhetjük meg, nem olyan mint egy rossz vizsga vagy egy munkahely, az első évek életünk végéig kitartanak, meghatározóak számunkra. A nem megfelelő gyermekkor később sok problémát okozhat az egyénnek, de ez társadalmi szinten is igaz, a felnövekvő generációk nélkülözése kihathat később a termelékenységre, a munkaerőpiacra, a társadalmi kirekesztettségre. Ezek mind olyan tényezők, amelyek rontják a versenyképességünket. 
Nézzük meg közelebbről, hogyan teljesít ezen a területen Magyarország?

700 ezer gyermek tudja, mi az a nélkülözés

Az Unicef Magyar Bizottsága által 2012-ben végzett kutatás eredményei szerint a magyar gyermekek körében 2009-hez képest nőtt a jóllétükben veszélyeztetettek aránya. Jelenleg minden második gyermek nélkülöz valamilyen szempontból (négy éve minden harmadikra volt ez igaz). Magyarországon a 18 év alatti populáció nagyjából 1,4 millió fő, vagyis a nélkülözés 700 ezer gyermeket érint napjainkban.



A TÁRKI 2012-re vonatkozó előzetes adatai szerint a családban nevelkedő gyermekek 88%-át érintette az a probléma, hogy a szülők nem képesek egy váratlan (kb. 60 000Ft-os) kiadás fedezésére. A tartalékok hiánya és a családi költségvetés sérülékenysége miatt a családok 77%-a nem engedhet meg magának egy hét nyaralást, és - ami megdöbbentő - 45%-uk még kétnaponta sem tud húst tenni az asztalra

A gyermek szükségleteinek kielégítése, a háztartási kiadások közötti elsőbbségi sorrend meghatározásakor fontos, hogy mennyire érzi magát kiszolgáltatottnak a család. Mennyire tudnak elszakadni az alapvető szükségletek kielégítésétől, és más (a gyermeki jóllét szempontjából alapvető) tételekre is fordítani, mint például a szabadidő minőségi eltöltése, vagy a játék, a sport és a pihenés. A magyar családok ebből a szempontból sem állnak jól.

Elmagányosodnak a gyermekeink

Vagyis, például azok a gyerekek, ahol a saját anyagi helyzet megítélése alapvetően kedvezőbb, szintén sok kockázatnak vannak kitéve a nélkülözés szempontjából, a "horizontális" kapcsolatok megléte náluk sem jellemző (harmaduk nem hívja meg például barátait magához), a szabadidő aktív eltöltése is probléma és ötödüknek a legalább egyheti nyaralás luxusnak számít. Ez tehát a jobb anyagi helyzetű gyerekekre igaz. Mielőtt lebecsülnénk, 9 éves kortól igenis nagyon fontos, hogy a gyermek elkezdje kiépíteni  a barátai körét (horizontális kapcsolatok), ekkor már ugyanis ez számára a meghatározó. A nyaralás pedig a család mentálhigiénés állapota miatt fontos, akárcsak a szabadidő aktív eltöltése. A társas kapcsolatok mellett minden anyagi helyzetű megkérdezettre igaz volt az, hogy az alapszükségleteknél a legalább egy új ruha megléte szignifikáns módon jelentkező probléma.

Forrás: Unicef

A magyar társadalomra általánosan jellemző elszigetelt, a társas kapcsolatokat csak korlátozottan ápoló családi működés, és az európai átlagnál kevesebb baráti kapcsolat a gyermekekre is jellemző – pontosabban a gyermekek „belenőnek” ebbe a társadalmi struktúrába - állapítja meg az Unicef tanulmánya. Az elszigetelt családi lét a gyermekek jólléte szempontjából nem csak azért jelent veszélyt, mert személyes szükségletei sérülnek (kortárs kapcsolatok, hálózatépítés, kulturális és érzelmi szükségletek, stb.), hanem azért is, mert a nélkülözés csökkentésében a szolidaritásnak igen fontos szerepe van/lehet.

Szegény gyermeket az ág is húzza

A kutatás szerint a vizsgált minta alapján a gyermekek 51%-a van veszélyben a jólléte, csak a gyermekek ötödéről mondható el, hogy nem szenved hiányt semmiben. A számok így is magasak, de jó ha tudjuk, hogy a felmérésbe középosztálybeli családok gyermekeit vonták be.



Az adatfelvétel eleve telefonon keresztül történt, tehát a válaszadók rendelkeztek vezetékes telefonnal. A megkérdezettek 23%-a részesül rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben, vagyis számít nehéz helyzetűnek; 63%-uk pedig a szegénységi küszöb felett él. A kutatásról tehát elmondható, hogy a középosztály illetve az alsó középosztályra fókuszált, a 2009-es adatok tükrében az derül ki, hogy ez a réteg egyre lejjebb csúszik.

Az értékek %-ban értendőek.

Az érintett, (legalább 2 jólléti tényezőtől megfosztott) gyermekek 51%-os arányát követte a legalább három indikátor alapján nélkülöző gyermekek 35%-os, majd 22%-kal a négy, és 14%-kal az öt tényezőtől megfosztottak csoportja (lásd fenti táblázatunkat). A nélkülözés „mélysége” tehát a 2 illetve 5 szempontból is hiányt szenvedő gyermekek körében volt a legnagyobb kiterjedtségű. A kutatás szerint ez arra is rámutat, hogy a hátrányok "egymásra rakódnak".

Gyermekek nélkülözése szükségleti csoportok szerint

Szeretettel a szegénység ellen

Az anyagi bizonytalanságban, szegénységben élő családokban nevelkedő gyermekek számára is elérhető érzelmi biztonság, szeretetteljes környezet, elfogadás, bizalom, tisztelet, a társas és kortárs kapcsolatok támogatása, a minőségi együtt töltött idő domináns hatást gyakorol a gyermek jóllétére. A kutatás szerint ez sok esetben el tudja fedni a család létbizonytalanságát a gyermek elől, aki teljesen más szemmel (nem a felnőtt mérce szerinti „szegénység képpel”) tekint saját életére és környezetére. Az Unicef mostani kutatása azért is előremutató, mert éppen arra hívja fel a figyelmet, hogy bár az anyagi tényezők nagyon fontosak, a gyermek jólléte nem csak a család jövedelmi helyzetétől függ. És mint a fenti táblázatokból kiderül, a magyar gyerekek legsúlyosabb problémai nem is a pénztelenségből erednek.

Kockázatok és mellékhatások,

A jelentés megállapításai szerint a gyermekszegénységnek és a gyermekek nélkülözésének négy alapvető kockázata van: a szülők alacsony iskolai végzettsége, a szülők munkanélkülisége, az egyszülős, valamint a  bevándorló család. A négy kockázati tényező közül három esetében a jelentés azt állapította meg, hogy Magyarországon különösen erősen jelenik meg, és veszélyezteti a gyermekek jóllétét, az egyik legnagyobb gond a szülők alacsony iskolázottsága.

A kulcs: a megfelelő oktatás

Az általános iskolai végzettséget és az érettségi hiányát jelentő alacsony iskolai végzettség generációkon átívelő szegénységi kockázatot jelent. Olyan kockázati tényező, ami „halmozni” képes a hátrányokat: rossz munkaerő-piaci helyzet, munkanélküliség, alacsony jövedelem, a mobilitás hiánya, stb. Jól látható, hogy az alacsony iskolázottság jó eséllyel újra termeli magát, vagyis az ilyen szülők gyermeke jó eséllyel maga sem lesz magasan kvalifikált, és ugyanazokkal a problémákkal találja majd szemben magát, mint a szülei. A társadalmi mobilitás alacsony e tekintetben - főleg a leszakadó rétegeknél. Az oktatás szerepe ezért kulcsfontosságú: az alacsony iskolázottságú rétegeknél a születéskori kiszolgáltatott helyzet ugyanis olyan árnyékot vet, melyből a megfelelő oktatás nélkül szinte lehetetlen kilépnie az érintett gyerekeknek.

Sereghajtók vagyunk

Az Unicef 2012-ben kiadott "A gyermekszegénység mérése" című éves jelentése fájdalmasan szembesített minket azzal, hogy komoly tennivalóink vannak. A vizsgált időszakban Magyarország az Európai Unió tagállamai között sereghajtó volt a gyermekek nélkülözését tekintve (csak Bulgária és Románia nyújtott rosszabb teljesítményt). Az adatok szerint 2009-ben minden harmadik gyermek
nélkülözött Magyarországon, és minden tizedik szegénységben élt. Mint láttuk, ez a helyzet az elmúlt években, a válság elhúzódásával csak tovább romlott.