A miniszterelnök december 22-én jelentette be: október végi szinten rögzítik a lakossági jelzáloghitelek kamatait, az intézkedés január elején lép hatályba, és a félév végéig tart majd. Az egyik december 24-i közlönyben megjelent az ezt szabályozó kormányrendelet is.
Eszerint a referencia-kamatlábhoz kötött jelzáloghitel-szerződés esetén 2022. január 1-jétől 2022. június 30-ig a referencia-kamatláb a 2021. október 27. napján érvényesnél nem lehet magasabb. Az e rendelet hatálya alatt nem teljesített kamat összegét nem lehet "hozzácsapni" a tartozáshoz. Mindezt az állami kamattámogatott szerződésekre is alkalmazni kell.
A bankoknak kell benyelniük a különbözetet
Arra a korábbi kérdésre tehát, hogy ki viseli majd a pluszterhet, ez választ adhat: semmi sem utal arra, hogy az állam (akár csak részben is) átvállalná; az ügyfeleknél gyűjteni és később velük megfizettetni a különbözetet nem lehet - így a bankoknak kell lenyelni a békát. Ahogy arra a kérdésre is választ kaptunk: nem csak a lakáscélú hitelekre, hanem a szabad felhasználású, referencia-kamatlábhoz kötött jelzáloghitel-szerződésekre is vonatkozik a kamatstop.
A Magyar Bankszövetséggel egyébként egyáltalán nem egyeztetett a kormány, bírálták is a bejelentett intézkedést, pedig akkor még a fenti részleteket sem ismerhették.
Fel kell ajánlani a fixesítést - Rogán Antal diktálja a bankoknak a levelet
A bankoknak emellett január 31-ig tájékoztatást kell nyújtaniuk a fogyasztóknak a kamatkockázatról, és ajánlatot is kell adniuk szerződésmódosításra, a kamatkockázat csökkentésére, adott esetben a hitel kamatozásának rögzítésére a futamidő végéig (a jogszabály itt erre az MNB-ajánlásra hivatkozik mintaként).
A rendeletből az is kiderül: arról az örvendetes hírről, hogy csökken a hitel kamata, a miniszterelnök kabinetfőnöke írhatja meg a tájékoztatólevél szövegét - ezt Rogán Antal rendeletben határozhatja meg a bankoknak.
Korábbi összeállításunk a háttérről:
Főként Kína, Dél-Korea és Tajvan volt a célország. 
