A WHO a napokban közzétette a “Világ Egészségügyi Statisztika 2018” című jelentését, amely számos érdekességet tartalmaz egészségről, betegségről, halálról. Tuberkulózisban például jól állunk, csak 8,8 főnél fordult elő 100 ezer lakos közül 2016-ban, ami közvetlenül Németország, Svédország és Ausztria után következik a sorban.
Ami aggasztó, hogy szomszédainknál, Romániában 76, Ukrajnában 87 ez a szám. (A betegség cseppfertőzés útján terjed.) Maláriás esetet nem jegyeztek fel, ahogy a jelek szerint más trópusi járványok sem veszélyeztetnek bennünket igazán.
Sokan halnak meg viszont olyan nem fertőző, jobbára krónikus betegségek következtében, mint a szív– és érrendszeri bajok, a rák, a cukorbetegség és a légzési rendellenességek. Ezek százezer főből évente 23-at visznek el nálunk a 30 és 70 közötti korosztályból.
Amiben rosszabbul állunk, mint Kambodzsa
Ami nagyon sok, és nagyon rossz bizonyítványt állít ki vagy a magyarok egészségről, életmódjáról, vagy egészségügyről. Ugyanis Svájcban, Svédországban, Írországban, de még a kevésbé gazdag Olaszországban vagy Spanyolországban is kevesebb mint a fele a hazainak ez a szám, tíz alatt van.
Örményország, Azerbajdzsán, Románia és Szerbia is kevesebb embert temet évente ilyen okok miatt, mint Magyarország, sőt Európán kívülre tekintve például Kambodzsa, Paraguay vagy Nigéria is. Németországban csak 12, Törökországban 16 ez a szám. (Hogy ez mennyire a magyar egészségügy és mennyire a magyar életmód hibája, annak eldöntésére nem vállalkozunk.)
|
| Szív- és érrendszeri betegségekben, cukorbetegségben, krónikus légzési elégtelenségben elhunytak 30 és 70 éves koruk között. (WHO) |
Öngyilkosok és alkoholfogyasztás
Kevés európai országban több az öngyilkos, mint Magyarországon, az egyik ilyen Belgium, vélhetően a másfél évtizede engedélyezett eutanázia miatt. (Hollandia viszont sokkal előrébb van a listán.) Egyébként inkább szovjet utódállamok kullognak mögöttünk, mint Ukrajna, Oroszország, Lettország, Kazahsztán, Belarusz. De legalább ezeknél Magyarország jobban teljesít.
Alkoholfogyasztásban látszólag nem állunk rosszul, szemre az európai középmezőnyben, nagyjából Fehéroroszország, az Egyesült Királyság, Svájc, Ausztria szintjén. Kérdés, ebben benne van-e a magyar (és más országokbeli) otthoni pálinkafőzés és fogyasztás, amely a legalizálási kísérletek ellenére is hajlamos rejtve maradni.
Hiányos az ellátás?
Aggasztó, hogy a magyarok egészségügyi ellátása mennyire alacsony: az úgynevezett teljes lefedettség (universal health coverage – service coverage index) csak 70 százalék. A legtöbb fejlett európai országban ez 80 százalék felett van, Németországban 79, Lengyelországban 75, Romániában 72 százalék. Még Törökország, Üzbegisztán és Kazahsztán is valamivel jobb helyzetben van ezen index szerint.
Rossz a levegő, vagy rossz a kórház?
A légszennyezettség következtében 2016-ban százezer magyarországi lakosból 38,8 hunyt el. Skandináv és Dél-Európai országokban ez a szám sokkal jobb, 10 alatt van, Svájcban is csak 10,1, Ausztriában 15, Németországban 16 körüli. Nálunk csak balkáni és posztszovjet országokban rosszabb a helyzet. (A tüdőrákról ma itt írtunk.)
Vajon százezerből hány ember hal meg évente rossz ivóvíz vagy rossz higiéniás körülmények között? Sok európai országban minimális, kevesebb, mint 0,1. Nálunk ez a szám 0,2, de például a cseheknél és a hollandoknál is. Meglepő módon Németországban 0,6, Tádzsikisztánban mintegy 3, Türkmenisztánban 4.
Ennyien dohányoztak nálunk
Dohányzás terén a 15 éven felüliek közötti 34,8 százalékos “fertőzöttséggel” a középmezőnyben lehetünk, a német, lengyel adat kissé jobb, a francia, román, szlovák kissé rosszabb.
Elsők vagyunk a védőoltások terén 99 százalékkal, valamiért azonban az élbolyban csupa közép-ázsiai és volt szocialista ország következik (szabályozási örökség?). Alacsony, 75-85 százalékos az oltottság például Romániában, Franciaországban, Olaszországban, a törököknél.
Alig költ ránk a kormány
Van egy olyan mutató a jelentésben, amely azt jelzi, a kormányok hány százalékot fordítanak a kiadásaikon belül oktatásra, egészségügyre és “szociális védelemre” összesen. Ez Svájcban 25 százalék feletti volt 2015-ben, Németországban 21 százalék körül, Nagy-Britanniában is 18,5.
Szerbiában 12,3, Lengyelországban 10,7 százalékot költenek ilyen célokra. Magyarországon csak 9,7 százalékot. De nem mi vagyunk az utolsók, Oroszországban, Albániában, Üzbegisztánban, Tádzsikisztánban még rosszabb a helyzet.
Ennyien halnak meg az utakon
Amint arról nemrég beszámoltunk, a közlekedési balesetek számát tekintve Magyarország (7,7 fő) valamivel az európai átlag (9,3 fő) alatt van. Hogy hova lehetne még javulni, azt talán jól jelzi, hogy Svédországban csak 2,8, Nagy-Britanniában 2,9, Németországban 4,3, Ausztriában 5,4 közlekedési halott jut százezer emberre.
Ám ha ehhez hozzávesszük, hogy nálunk kevesebb embernek van autója, akkor valójában sokkal, de sokkal rosszabbul állunk. Az Eurostat adatai szerint 2016-ban Magyarországon 338 személyautó jutott ezer lakosra, Németországban 555, Lengyelországban 571. Európa fejlettebb részében tehát jó másfélszer annyi autóval csinálnak jóval kevesebb halálos balesetet, mint itt.
|
| A személygépkocsik száma 1000 lakosonként, 2015-ben (Eurostat) |
Ez vélhetően egyben azt is jelzi, hogy Magyarországon az emberek szegényebbek, mint amit más statisztikák mutatnak.
Az oroszoknál gyilkolnak, nem a németeknél
Magyarországon 2016-ban százezer emberből 1,3 lett gyilkosság áldozata, ez nagyjából középmezőny Európában. Az élen Luxemburg, Ausztria, Svájc, Norvégia és Németország, 0,2-0,7 fős értékekkel, de Franciaországban is csak 0,9 főt regisztráltak. (Ennyit a migránsoktól való felfokozott rettegésről és a káoszba süllyedő Európáról – a szerk.)
A legrosszabb a helyzet egyébként Oroszországban, itt 11,3 embert öltek meg minden százezerből, 16-szor annyit, mint Németországban és majdnem kilencszer annyit, mint Magyarországon.
Terror pedig van
Tavaly minden bizonnyal volt egy terrortámadásunk is, egy szélsőjobboldalinak mondott magyar állampolgár lelőtt egy rendőrt. Előtte, 2016-ban pedig két magyar rendőrt sebesített meg egy robbantó, ez szerepel a nemzetközi terror-adatbázisban is. (Global Terrorism Database.) De ezt már persze nem a WHO írja.
|
| Gyilkosságok száma 100 ezer főre (nyíllal jelölve Németország és Franciaország) (WHO) |
Egységfront is lehetett volna. 
