A ma megjelent adatok szerint az Európai Unió nyugdíjasainak 14,2 százalékát fenyegette az, hogy elszegényedik, ez 0,4 százalékpontos növekedés a 2016-os adathoz képest. A veszélyeztetett nyugdíjasok aránya folyamatosan növekszik 2013 óta. Relatív jövedelmi szegénynek egyébként azokat nevezi a statisztika, akiknek jövedelme nem éri el a medián ekvivalens jövedelem 60 százalékát, vagyis a relatív szegénységi küszöb értékét.

A 27 tagállamban, ahol elérhető adat, jellemzően 10 és 25 százalék közt van azoknak a nyugdíjasoknak az aránya, akiket fenyeget a szegénység, a legrosszabb helyzetben Észtország (46%), Lettország (44%), Litvánia (37%) és Bulgária (32%) van, míg a legnagyobb biztonságban a francia nyugdíjasok vannak, itt 7 százalékot fenyeget az elszegényedés veszélye.

Magyarország nemzetközi összehasonlításban egyáltalán nem áll rosszul, kerekítve a magyar nyugdíjasok esetében 9 százalék ez az arány, ami megegyezik a Luxembourgban és Dániában mérttel. Az örök vetélytárs Szlovákiánál ugyanez 8 százalék.

Szlovákia és Magyarország

Viszonyítási alapként néhány ponton megnéztük, hogy mennyire különbözik a magyar és szlovák nyugdíjasok életszínvonala (a legfrissebb elérhető szlovák adatok 2016-ra vonatkoznak). Az Eurostat adatai szerint a szlovák nyugdíjasok 7,6 százalékát fenyegeti az elszegényedés, míg a magyar nyugdíjasok 9,1 százalékát.

A szlovákok jobban állnak abban a tekintetben is, hogy északi szomszédunknál 65 év felettiek 5,6 százaléka élt csak súlyos anyagi deprivációban (nem tudják fizetni a számlákat, nincs pénzük elég ételre), míg Magyarországon ugyanez az arány 9,4 százalék volt a teljes nyugdíjas lakosság körében.

Aggodalomra adhat okot viszont az a tendencia, hogy az elszegényedés által veszélyeztetett magyarok aránya sokkal gyorsabban növekszik, mint a szlovákoké: 2010-ben a magyar nyugdíjasok 4 százaléka volt csak veszélyeztetett, ez 2016-ra megkétszereződött (9,1%). Ugyanez a növekedés a szlovákoknál jóval lassabb, hat év alatt 6,1 százalékról csak 7,6 százalékra nőtt a mutató.

Az Eurostat és a KSH módszertanában kisebb különbség van, ugyanis az Eurostat a 2017-ben felvett, azaz valójában 2016-os adatokat hozta most, míg a Központi Statisztikai Hivatalnál már közzétették a ténylegesen 2017-re vonatkozó számokat, ez alapján az látszik, hogy az elszegényedés a nyugdíjas lakosság 9,8 százalékát fenyegeti. Általánosságban elmondható, hogy a nőket jobban veszélyezteti az elszegényedés, a KSH legfrissebb adatai szerint 11,3 százalékukat, míg a férfiaknál ugyanez az arány 7,4 százalék.

Elszegényedtek a magyar nyugdíjasok 2010 óta

Az Mfor.hu a KSH 2017-es adatainak közzétételekor jobban is megnézte a helyzetet, ekkor azt írták, hogy bár a kormány saját bevallása szerint nemcsak megőrizte, de emelte is a nyugdíjak értékét, egy statisztika szerint egyre többen vannak azok, akik jövedelme nem éri el a szegénységi küszöböt sem. Részletek. >>>

Igazán pontos képet nemzetközi szinten majd akkor lehet látni, hogyha az Eurostat és az egyes országok statisztikai hivatalai a magyarhoz hasonlóan közzéteszik a 2017-es számokat.