Ez 575 milliárd forinttal több a tavaly év véginél és 3267 milliárddal az egy évvel azelőttinél. A háztartások kötelezettségei 122 milliárd forint csökkenéssel 8517 milliárd forintra estek, de 25 milliárddal meghaladták a tavaly március végit.
A háztartások nettó pénzügyi vagyona így 697 milliárddal gyarapodott az első negyedévben, és 3242 milliárddal az elmúlt egy év alatt - ez derül ki a háztartások pénzügyi számláinak előzetes negyedévi adataiból.
A vagyon növekedéséből 349 milliárd származott a tranzakciókból, és 323 milliárd átértékelődésből, döntően elsősorban a tulajdonosi részesedések felértékelődéséből származott az első negyedévben. A tranzakciókat tekintve 261 milliárd forint pénzügyi megtakarítást és 88 milliárd nettó hiteltörlesztést eszközöltek a háztartások az első negyedévben.
Forintbetétekből 53 milliárdot kivettek, de 34 milliárdnyit devizabetétbe tettek be annak ellenére, hogy az első negyedévben 16 milliárd forintnyi árfolyamveszteséget szenvedtek el rajtuk. A negyedév során 170 milliárdért vásároltak lakossági állampapírokat és 97 milliárd forintért kincstárjegyeket és 72 milliárdot fektettek be üzletrészek vásárlásával, amiből 27 milliárd a tőzsdei részvényekbe ment. Az életbiztosítási tartalékait 41 milliárd forinttal növelte a lakosság.
Horváth András, a Takarékbank elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy a gazdaság és a reálbérek folyamatos és dinamikus növekedésével párhuzamosan tovább növekedhet a háztartások pénzügyi vagyona a következő időszakban. Az elérhető hozamok szintje miatt azonban kénytelen lesz az egyre kockázatosabb eszközfélék felé fordulni a lakosság.
Az ukránok nem adták be a derekukat. 
