Még az idén napirendre kerül a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumán (vkf) a korkedvezményes nyugdíj helyébe lépő ellátásról szóló tervezet. A Magyar Idők arról ír: a fokozott egészségkárosodásnak kitett munkavállalók foglalkoztatását szabályozó csomag főbb pontjairól már megállapodtak az érdekképviseletek, ugyanakkor maradtak még vitás kérdések. Ezek közé tartoznak a veszélyes munkakörökben dolgozók munka- és pihenőidejével kapcsolatos kérdések, valamint az ellátás finanszírozásának kérdése.
Jár-e pótszabadság annak, aki egészségkárosító munkahelyen dolgozik?
Abban konszenzus van, hogy az érintettek munkaideje nem lehet több napi 8, valamint heti 40 óránál, valamint egészségkárosodás esetén a korábbi munkakörben, változatlan időbeosztásban nem foglalkoztathatják a munkavállalót. A szakszervezetek munkaközi szüneteket, pótszabadságot és rekreációs lehetőségeket javasolnak az érintett dolgozók számára. Ezzel szemben a munkaadók szakmailag nem tartják megalapozottnak a pótszabadság és a rekreáció lehetőségét.
Ki fizeti a révészt?
A finanszírozást illetően a felek egyetértenek abban, hogy egy külön kassza létrehozásából kellene fedezni az érintett munkavállalók ellátását, beleértve az egészségügyi ellátásukat, az egészségkárosodás miatt munkanélkülivé válók keresetkiegészítését, valamint átképzésük költségeit, a tovább nem foglalkoztathatóknál pedig a jövedelempótlást.
|
2015 óta nincs korkedvezményes nyugdíj a magyar rendszerben; régebben a finanszírozás egyébként így működött: 2007. január 1. és 2014. december 31. között a korkedvezményre jogosító munkakörben foglalkoztatottak után a foglalkoztató, vagy a korkedvezményre jogosító tevékenységi körben munkát végző egyéni vállalkozó saját maga után a járulékalapot képező jövedelem alapján 13 százalék mértékű korkedvezmény-biztosítási járulék fizetésére is kötelezett volt. |
A szakszervezetek ennek fedezetét állami biztosítási alap létrehozásával tartják elképzelhetőnek úgy, hogy csak az érintett munkaadóknak kelljen hozzájárulást fizetniük. A munkaadói érdekképviseletek ugyanakkor egy kockázatkezelési elven működő üzleti biztosító felállítását szeretnék, állami garanciavállalás mellett. A rendszerhez a munkaadókat terhelő, jelenleg is fizetendő kötelező járulékok egy része nyújthatna fedezetet.
A kormány álláspontja szerint pedig olyan megoldást kell találni, ami nem ró többletterhet a munkavállalókra, így a munkáltatók általi finanszírozásra lenne szükség - olvasható a Magyar Időkben.
| Obersteiger, TH gyűrű rabló, főfúrómester, fenékjavító, ballonfúvó, matrózA korkedvezményes nyugdíjra jogosító munkakörök korábbi jegyzéke a NAV honlapján található (itt, .PDF formátumban). Egyébként már csak azért is érdemes átböngészni, mert rendkívül érdekes munkakörök találhatóak benne az adott szakmán kívüli olvasóknak. |
Hány éves korban mennek nyugdíjak a magyarok?
Nagyon nagy, közel 15 év a különbség a tényleges nyugdíjba menetel időpontja között a legfejlettebb 34 országban. Van, ahol már 58-59 évesen, másutt 72 év körüli életkorban mennek nyugdíjba az emberek. Mutatjuk, hogy hol áll Magyarország >>
Döntött a dél-koreai alkotmánybíróság Jun Szogjol sorsáról: „súlyosan elárulta az emberek bizalmát”. 
