Ki hitte, hogy még ennyi erő van a személyi kölcsönökben?
2015-ről 2016-ra több mint 60 százalékkal nőtt a személyi kölcsönök piaca Magyarországon, egy ilyen robbanás után kisebb meglepetést okozott, hogy 2016-ról 2017-re újabb 47 százalékkal tudott bővülni a folyósított összeg. Az OTP Bank a témában tartott háttérbeszélgetést, ahol azt is elmondták: a teljes állomány 40 százalékát az OTP folyósította tavaly, ezzel bőven megőrizték a piacvezető szerepet. A kilátások is fényesek: a személyes kölcsönök piaca 2018-ban a bankvárakozásai szerint további 20 százalékkal bővülhet.
Sokat számít, hogy be se kell menni a bankba
A személyi kölcsönökre nagy a kereslet, nem egy bonyolult termék, nem kell hozzá feltétlenül személyesen is elmenni egy bankfiókba – nem volt ezért kérdéses, hogy ezt a terméket digitalizálni kell. A személyi kölcsönök így már teljes mértékben online intézhető termékek az OTP-nél is: az igényléstől egészen a folyósításig személyes ügyintézés nélkül lehet végigmenni a folyamaton. Mostanra több mint 4 ezer online személyikölcsön-szerződést kötöttek bő 3 milliárd forint összegben az OTP-nél.
Dr. Rajmonné Veres Ibolya, a bank Fogyasztási Hitelek Főosztályának igazgatója a háttérbeszélgetésen elmondta: tavaly a megkötött szerződések 7 százaléka már teljes egészében online, az internetbankon keresztül ment végig. Ez az arány biztosan fog még növekedni: már csak azért is, mert a kezdetekkor az ügyfelek 20 százaléka ugyan elkezdte online a folyamatot, de aztán csak bement a fiókba – az igazgató szerint leginkább azért, mert nem hitték el, hogy ilyen egyszerű a folyamat, ami egyébként átlagosan 30-60 percet vesz igénybe.
Az online banki szolgáltatások népszerűsége már csak azért is bővülni fog, mert a jót könnyű megszokni – tette hozzá Szvetelszky Zsuzsanna szociálpszichológus. Otthonról, pizsamában számlát befizetni, banki ügyintézést végezni nagyon kényelmes. A digitális ügyintézés más szektorokban már korábban beépült a gyakorlatba, most pedig a pénzügyekbe is kezd beszivárogni – ez persze annyiban más, hogy fokozott biztonságérzetnek kell hozzá társulnia.
Nem csak a 20 éveseké a digitalizáció
Az OTP adataiból jól látszik, hogy a személyi kölcsönt igénylők körében nincsenek jellemző korosztályok: a 20-as, 30-as éveikben járók ugyanúgy választják ezt a csatornát, mint az idősebb korosztályok.
Szvetelszky Zsuzsa szerint egyébként is sok korábbi alapvetést újra kell fogalmazni: a várható élettartam növekedésével tovább tart a gyerekkor, kitolódik a kamaszkor, a fiatal felnőttkor is, ahogy másokat nevezünk majd szépkorúnak, mint régebben. Mindenki életében egyre nagyobb szerepe lesz a digitalizációnak – van persze hatása az életkornak, iskolai végzettségnek, jövedelmi viszonyoknak arra, hogy ki mennyire nyitott az új technológiák felé, de ez a korábbi várakozásokhoz képest jóval kevésbé fontos tényező. Ne felejtsük: a digitális szolgáltatások használatához nem kell nagy tudású informatikussá, programozóvá válni, csak a mindennapokban egyre inkább megjelenő és megszokottá váló eszközöket kell használni – mondta a szakember.
Már a bankfiók sem a régi
Bár egyre erőteljesebb a digitalizáció, az OTP azért mégiscsak a legnagyobb fiókhálózattal rendelkezik Magyarországon, jelentős személyes ügyfélforgalmat bonyolítanak le. Itt is vannak azonban komoly változások, amelyek ráadásul nemcsak a háttérfolyamatok digitalizálását jelentik, hanem az ügyfelek közvetlenül is találkozhatnak vele: a fiókokban bevezették a digitális aláírópadok használatát, ami gyorsan népszerű lett - az előzetes várakozásokkal szemben csak nagyon kevesen kérik a papír alapú ügyintézést. A személyi kölcsön igénylése így például teljesen papírmentes lett, ami sokat gyorsít az ügyintézésen: 35 perc az átlagos idő a folyamat elkezdésétől a folyósításig. Az OTP számításai szerint eddig 5,6 millió oldalt nem kellett kinyomtatni a digitalizálásnak köszönhetően a bankfiókokban – ez egy kisebb erdőnyi fa megmentését jelenti.
Vannak azért kérdések: kell ennyi bankfiók?
A jelenlegi alacsony kamatkörnyezetben (ami alacsony kamat- és díjbevételeket eredményez) a költség-oldalon muszáj racionalizálniuk a bankoknak hogy megőrizzék (egyébként Magyarországon illetve a régióban kiemelkedő - itt írtunk róla) jövedelmezőségüket.. Erre a digitalizáció remek eszköz lehet – vajon valóban szükség van ennyi bankfiókra vagy arra, hogy minden banki szolgáltatás továbbra is intézhető maradjon a bankfiókokban ahelyett, hogy digitális csatornákra terelnék őket?
A Privátbankár.hu erre vonatkozó kérdésére Dr. Rajmonné Veres Ibolya elmondta: valóban létezik ilyen folyamat, egyre több banki alapszolgáltatás intézhető személyes fióki ügyintézés nélkül; az eddig említettek mellé még hozzátehetjük az „okos” ATM-eket is, azokat a bankautomatákat, amelyek már nem csak készpénzfelvételre, hanem készpénzbefizetésre is alkalmasak (itt írtunk növekvő népszerűségükről), tovább bővítve azon szolgáltatások körét, amelyek már nem csak bankfióki ügyintézés keretében érhetőek el. Természetesen az OTP-nél figyelemmel kísérik az ügyfelek igényeit és a banki jövedelmezőséget is; vannak azonban olyan szolgáltatások, amelyekhez mindig is szükséges lesz valamilyen személyes kapcsolatra. Ilyen például a lakáshitelek területe vagy a pénzügyi tanácsadás – ez még akkor is igaz, ha az ilyen jellegű ügyek egy része is átterelődhet a videochatre. Rövid távon biztosan nem kell azzal számolni, hogy bankfiókokat zárnának be – már csak azért sem, mert sok vidéki ügyfélnek már most sem csak a legközelebbi utcasarokig kell elsétálnia, ha bankba akar menni. Az OTP büszke a fiókhálózatára, egy ideig még biztosan fenn kívánja azt tartani – mondta az igazgató.
A digitalizáció nem tesz minket magányos munkanélkülivé
Szvetelszky Zsuzsanna szociálpszichológus a digitalizációval kapcsolatos kérdések közül megemlítette az oxfordi egyetem tanulmányát, amely szerint akár a munkahelyek harmada is megszűnhet a következő években – de azért érdemes ezzel az előrejelzéssel is óvatosan bánni. A porszívó megjelenése nem tette feleslegessé a seprűt – hívta fel a figyelmet a szakember. Újfajta munkakörök, munkahelyek alakulnak majd ki, illetve létezik számos olyan terület, ahol lehetetlen kiváltani az „élőerőt”. A digitalizációval kapcsolatos másik félelem, hogy megöli öli a személyes kapcsolattartás intézményét – erre utaló jeleket azonban egyáltalán nem tapasztalnak, a kutatások szerint éppen hogy megkönnyíti a személyes találkozások szervezését a sok digitális csatorna.
A digitalizációnak köszönhetően a pénzügyi kultúra és a banki szolgáltatások minősége is egyre gyorsabban tud fejlőndi. Az ügyfelek egyre gyorsabban tanulnak a banki folyamatokból, a bank pedig egyre szofisztikáltabb információkat tud így begyűjteni az ügyfelektől, az ügyféligényekről – ez a kölcsönhatás pedig egyre gyorsabb fejlődést tesz lehetővé.
A volt jegybankelnök „hamis meséről” beszélt. 
Nagy a zaj az AI körül, de hova érdemes a pénzünket rakni?
