Nyakunkon a hitelkiváltás: a bankok jó része rég látott méretű médiakampányokkal igyekeznek meggyőzni a hiteleseket, hogy korábbi bankjuk helyett az immár forintosított jelzáloghitel-szerződésük hátralévő éveit már az ő és ne a még devizahitelt nyújtó pénzintézet ügyfeleként éljék le.
|
Hitelkiváltás, de hogyan? - Az elmúlt napokban még olcsóbbak lettek a hitelkiváltó hitelek a pénzintézeteknél. Erről itt írtunk részletesen >>> - Hosszú ideig fix törlesztést keres? Mutatjuk a hitelkiváltó kölcsönöket >>> - Nem mindegy, mikor lépsz! Miért? Erről itt írtunk >>> |
Az átszerződés természetesen megmozgatja a közvetítői szektort is – ez érthető, hiszen a szakértők szerint soha többé nem várható ilyen rövid idő alatt ilyen mennyiségű hitelkiváltás, mint az elkövetkező hónapokban.
A jogalkotók ugyanakkor résen voltak és a törvények kimondták: a kiváltó hitelek közvetítése esetén a hitelközvetítők (alkuszok, többes ügynökök) nem tarthatnak igényt közvetítői díjazásra. Ennek ellenére szép számmal találhatunk már hitelkiváltó ajánlatokat a kölcsönök összehasonlítására specializálódott online aggregátor oldalakon, s a hagyományos közvetítői szektor tagjai is aktivizálták magukat.
Mesébe illő helyzet
Józan ésszel nehéz elképzelni, hogy ezekben az esetekben az érintett társaságok pusztán honfiúi lelkesedésből, teljesen ingyen dolgoznának a hitelcserén. Hogy hogyan tudja ellenőrizni az MNB azt, hogy a bankok és közvetítőik nem sértik meg a törvényeket, Fülöp Zsuzsanna felügyeleti szóvivő-helyettes a Privátbankár.hu kérdésére azt mondta: az MNB az elszámolás és forintosítás témakörében megindított témavizsgálatában vizsgálja és értékeli az érintett piaci szereplők magatartását. Emellett a jegybank minden olyan jelzést értékel, amely arra való utalást tartalmaz, hogy a hitelkiváltásban közreműködő közvetítő esetlegesen díjazásban részesül a megbízója részéről.
A törvényi tiltás – hangsúlyozta a szóvivő helyettes – mindenkire, így az elektronikus felületen keresztül ezen termékekkel kapcsolatos tevékenységét végzőkre is vonatkozik. A közvetítés ugyanakkor maga nem tiltott, de ezért jutalék, ügyviteli költség s egyéb címeken sem számítható fel semmiféle juttatás, mivel a Hpt. tágan határozza meg a jutalék fogalmát, így abba beleértendő minden a szerződéssel kapcsolatos pénzbeni vagy természetbeni juttatás.
Az ügyfél számára láthatatlan különbség
A múlt héten a jegybank kiadta az internetes biztosításközvetítésre vonatkozó ajánlását, amely tételesen megtiltja azt, hogy az aggregátor oldalak bármilyen módon eltérítsék az ajánlati listát, azaz semmiféle marketing eszközt nem lehet alkalmazni egyes társaságok ajánlatainak kiemelésére. Ma ugyanez mindennapos gyakorlat az internetes bankválasztó oldalakon. Akkori kérdésünkre Nagy Koppány, az MNB biztosítás, pénztár, pénzügyi vállalkozások és közvetítők felügyeleti igazgatóságának vezetője úgy válaszolt, hogy az adott területen nem alkuszok, hanem jellemzően többes ügynökök dolgoznak, akiket nem köt az az alkuszokra érvényes felelősség, hogy az ügyfél számára a lehető legszélesebb körben mutassák be a piaci szereplők ajánlatait. (A biztosítási alkuszoktól az új ajánlás elvárja, hogy jelezzék, milyen széles a merítés, mely társaságok maradtak ki az ajánlati listából. Ugyancsak elvárás, hogy szűkített ajánlat esetén azt is, hogy az alkusz elmondja: miért épp az adott társaságokat ajánlja az ügyfél figyelmébe – ilyen helyzet ugyanakkor nem az internetes felületeken értékesített tömegtermékek esetében fordul elő jellemzően.)
A fentiek miatt a banki hitelkiváltást (illetve egyéb banki terméket kínáló) közvetítő társaságok esetében nincsenek komoly szabályok. Fülöp Zsuzsanna a Privátbankár.hu kérdésére is csak annyit jelzett, hogy jó gyakorlatnak tartják, ha a közvetítő megjeleníti a pénzintézeti megbízók és a bemutatott ajánlatok számát is – de ezek szerint ez sem kötelező. Arra a felvetésre, hogy az ügyfelek számára aligha egyértelmű a többes ügynök és az alkusz közötti különbség és így könnyen megtéveszthetőek, a felügyeleti szakemberek a múlt heti sajtóbeszélgetésen azt mondták: értik és érzik a problémát, s a szabályozás folytatását ígérték - minden határidő nélkül. (Az alkuszi ajánlások érvényesülését szeptembertől figyeli az MNB, azaz a korábbi rangját már rég elvesztett, de azért még jelentős kgfb-kampány már egyértelműen az új feltételek mellett zajlik majd.
A piacra bízzák a szűrést
Ennek kapcsán pedig úgy tűnik, a közvetítőket jó ideig legfeljebb csak az egymással versenyre kelő hitelintézetek tudják kordában tartani annak érdekében, hogy adott esetben ne egy drágább terméket ajánljanak saját kölcsönük helyett pusztán azért, mert az adott bank mondjuk magasabb jutalékot fizet az ügynöknek, vagy marketing-támogatást, stb. ad számára vagy épp az ügynök által üzemeltetett oldalon hirdet, vagy kutatást rendel, szponzorál. (Miután a cél a sikeres szereplés például a mostani hitelkiváltó-kampányban is, a vetélytársak aligha most kezdenének önszabályozásba, ez pedig azt jelentheti, hogy az érvényesülést inkább a magasabb támogatás, hangsúlyosabb jelenlét segítheti...)
A fentiek miatt a jegybank aligha tudja majd leellenőrizni azt, hogy a hitelkiváltásnál sikerül-e betartani a juttatást kizáró törvényeket. Persze, az is igaz, hogy az internetes összehasonlító programok rendkívül nagy, hiánypótló szolgálatot tesznek, hiszen összegyűjtik a piacon nehezen elérhető információkat. Bár maga a jegybank is működtet internetes termékösszehasonlító programokat, azokon a mai napon sincs például olyan fül, ahol a hitelkiváltó kölcsönöket lehetne összehasonlítani.
Ugyanakkor az a lépés egyre inkább hiányzik, amit az MNB az internetes biztosításértékesítéssel kapcsolatban már megtett, s ami a biztosítási, sőt az alkuszi szakma teljes támogatása mellett a korábbiaknál komolyabb biztonságot ad az ügyfélnek arra nézvést, hogy a közvetítő alkusz valóban az ő, az ügyfél érdekeit tekinti elsődlegesnek
Ezt állítják az oroszok. Az ukránok meg azt, hogy valóban kilőtték őket. 
