Képzelje el, hogy öt testvér kap 100 000 forintot ajándékba. Ha a testvéreknek egyenlő arányban kell elosztaniuk a pénzt, mekkora összeg jut fejenként? Erre a kérdésre Magyarországon a megkérdezettek 96 százaléka adott helyes választ az OECD 2012-ben publikált, 4 kontinens 14 országának részvételével készített felmérésében.
Ugyanakkor már csak a válaszadók 61 százaléka tudott arra a kérdésre választ adni, hogy mennyi lesz a bankszámlán, ha ezt a 100 ezer forintot 5 százalékos nettó éves kamat mellett egy évre leköti az ügyfél. De még ebben a kérdésben is az átlagos szintnél jobban teljesítettek a magyar válaszadók – azaz a matematikai képességekkel nincs gond hazánk polgárainál.
Ami nagyobb gondot jelent, az az, hogy arra a kérdésre, hogy készítenek-e családi költségvetést, a magyar válaszadók kétharmada nemmel felel, aminél rosszabb eredményt csak két államban (Észtország, Németország) tudtak feljegyezni a kérdezőbiztosok.
Hasraütéssel kiválasztott bankbetétek
Magyarország pedig kifejezetten sereghajtó abban a kérdésben, hogy a válaszadók 52 százalékának semmiféle megtakarítást nem képzett a jövőre nézve.
Azok közül, akik ugyanakkor valamilyen aktív megtakarítással rendelkeztek 36 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy semmilyen összehasonlítást nem végzett az előtt, mielőtt a választott megtakarítási formára és szolgáltatóra esett a választása, míg további 12 százalékuk csak egyetlen szolgáltatónál – vélhetően a saját bankjánál – tájékozódik a lehetőségekről.
Tudjuk, hogy spórolni kellene, de nem tesszük
Azt, hogy a magyar polgárok pénzügyekkel kapcsolatos attitűdje meglehetősen furcsa, azt mindennél jobban mutatja, hogy míg a megkérdezettek 57 százaléka gondolja azt, hogy „a pénzt érdemesebb hosszabb távra megtakarítani, mint azonnal elkölteni”, ám ennek ellenére csak az ügyfelek 27 százalékának van aktív – tehát valamely pénzintézetnél és nem párnacihában lévő – megtakarítása.
Azaz bár a magyar lakosok átlag feletti pénzügyi ismeretekkel és attitűddel rendelkeznek, de a pénzügyekkel kapcsolatos magatartásuk ezt nem tükrözi.
Nem az életre nevelik a gyerekeket
A szakértők mindezt egyrészt azzal magyarázzák, hogy szűken vett tudás (matematikai ismeretek) egyszerűen nem párosulnak kézzelfogható tapasztalatokkal, vagyis hiányzik az életre nevelés a pénzügyi ismeretek terén az oktatásból.
A Nemzeti Alaptanterv ugyan már biztosít órakeretet a pénzügyi ismeretek elsajátítására, ám az oktatási anyagban a pénzügyi ismeretek nem egységes módon, hanem a tantárgyak között szétosztva (matematika, történelem, gazdaságföldrajz, stb.) lettek elhelyezve az oktatási anyagokban.
Tegyünk együtt a pénzügyi tudatlanság ellen!
Az Európai Unió a 2008-as válságot követően súlyponti kérdésnek tekinti a pénzügyi edukációt, jövő márciusban épp ezért összeurópai programhetet szentel ennek kérdéskörnek. Magyarországon a Magyar Bankszövetség és a Magyar Nemzeti Bank Pénziránytű Alapítványa már csatlakozott az European Money Week rendezvényeihez, amelynek előfutára lesz a Privátbankár.hu által november 26-án megrendezendő szakmai konferencia.
Ezen az Nemzetgazdasági Minisztérium, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Magyar Nemzeti Bank, az Állami Számvevőszék, valamint a pénzügyi intézmények szakmai szervezetei (Bankszövetség, Mabisz, BÉT) képviselői mellett a alsó- középfokú oktatás és a tanárképzésben érintett szervezetek képviselői elsőként vitathatják meg egymás között azon szükséges lépéseket, amelyek révén akár már az OECD jövő évben megismételt hasonló felmérésén jobban teljesíthet Magyarország.
Tovább gyűrűzik az alkotmánybíróság körül kialakult botrány. 
