Képzelje el, hogy öt testvér kap 100 000 forintot ajándékba. Ha a testvéreknek egyenlő arányban kell elosztaniuk a pénzt, mekkora összeg jut fejenként? Erre a kérdésre Magyarországon a megkérdezettek 96 százaléka adott helyes választ az OECD 2012-ben publikált, 4 kontinens 14 országának részvételével készített felmérésében.

Ugyanakkor már csak a válaszadók 61 százaléka tudott arra a kérdésre választ adni, hogy mennyi lesz a bankszámlán, ha ezt a 100 ezer forintot 5 százalékos nettó éves kamat mellett egy évre leköti az ügyfél. De még ebben a kérdésben is az átlagos szintnél jobban teljesítettek a magyar válaszadók – azaz a matematikai képességekkel nincs gond hazánk polgárainál.

Ami nagyobb gondot jelent, az az, hogy arra a kérdésre, hogy készítenek-e családi költségvetést, a magyar válaszadók kétharmada nemmel felel, aminél rosszabb eredményt csak két államban (Észtország, Németország) tudtak feljegyezni a kérdezőbiztosok.

Hasraütéssel kiválasztott bankbetétek

Magyarország pedig kifejezetten sereghajtó abban a kérdésben, hogy a válaszadók 52 százalékának semmiféle megtakarítást nem képzett a jövőre nézve.

Azok közül, akik ugyanakkor valamilyen aktív megtakarítással rendelkeztek 36 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy semmilyen összehasonlítást nem végzett az előtt, mielőtt a választott megtakarítási formára és szolgáltatóra esett a választása, míg további 12 százalékuk csak egyetlen szolgáltatónál – vélhetően a saját bankjánál – tájékozódik a lehetőségekről.

Tudjuk, hogy spórolni kellene, de nem tesszük

Azt, hogy a magyar polgárok pénzügyekkel kapcsolatos attitűdje meglehetősen furcsa, azt mindennél jobban mutatja, hogy míg a megkérdezettek 57 százaléka gondolja azt, hogy „a pénzt érdemesebb hosszabb távra megtakarítani, mint azonnal elkölteni”, ám ennek ellenére csak az ügyfelek 27 százalékának van aktív – tehát valamely pénzintézetnél és nem párnacihában lévő – megtakarítása.

Azaz bár a magyar lakosok átlag feletti pénzügyi ismeretekkel és attitűddel rendelkeznek, de a pénzügyekkel kapcsolatos magatartásuk ezt nem tükrözi.

Nem az életre nevelik a gyerekeket

A szakértők mindezt egyrészt azzal magyarázzák, hogy szűken vett tudás (matematikai ismeretek) egyszerűen nem párosulnak kézzelfogható tapasztalatokkal, vagyis hiányzik az életre nevelés a pénzügyi ismeretek terén az oktatásból.

A Nemzeti Alaptanterv ugyan már biztosít órakeretet a pénzügyi ismeretek elsajátítására, ám az oktatási anyagban a pénzügyi ismeretek nem egységes módon, hanem a tantárgyak között szétosztva (matematika, történelem, gazdaságföldrajz, stb.) lettek elhelyezve az oktatási anyagokban.

Tegyünk együtt a pénzügyi tudatlanság ellen!

Az Európai Unió a 2008-as válságot követően súlyponti kérdésnek tekinti a pénzügyi edukációt, jövő márciusban épp ezért összeurópai programhetet szentel ennek kérdéskörnek. Magyarországon a Magyar Bankszövetség és a Magyar Nemzeti Bank Pénziránytű Alapítványa már csatlakozott az European Money Week rendezvényeihez, amelynek előfutára lesz a Privátbankár.hu által november 26-án megrendezendő szakmai konferencia.

Ezen az Nemzetgazdasági Minisztérium, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Magyar Nemzeti Bank, az Állami Számvevőszék, valamint a pénzügyi intézmények szakmai szervezetei (Bankszövetség, Mabisz, BÉT) képviselői mellett a alsó- középfokú oktatás és a tanárképzésben érintett szervezetek képviselői elsőként vitathatják meg egymás között azon szükséges lépéseket, amelyek révén akár már az OECD jövő évben megismételt hasonló felmérésén jobban teljesíthet Magyarország.