Német híradások szerint egy északrajna-vesztfáliai illetőségű polgár 49 millió 685 ezer 851 eurót és 50 centet nyert az „Eurojackpot” révén, azaz mintegy 15,7 milliárd forintot (314 forintos euróval számolva). Ami azonban csak a második legnagyobb nyeremény, amit német személy valaha is megnyert.
Tavalyelőtt, azaz 2014-ben egy hesseni munkás ugyanis közel 59 millió eurót nyert ugyanezen a játékon. Ehhez egyébként most hét számot kellett eltalálni, 11, 14, 35, 44, 45 valamint két plusz számot, ami az ötös és a hatos volt.
Az egyik ezzel foglalkozó magyar weboldal szerint ennek esélye egy az 59 millióhoz, miközben a hazai ötös lottó telitalálatáé egy a 43 millióhoz. De általában is igaz, hogy lottót és bármely más szerencsejátékot üzemeltetni főleg az államnak és az ezzel foglalkozó cégeknek éri meg - a játékosoknak, nagy átlagban semmiképpen sem.
Általában ugyanis ezek a cégek (államok) csak a bevételük 40-60 százalékát fizetik ki a nyertesek között, a többi elmegy adókra és költségekre. Az átlagember hosszú távon jobban jár, ha a szerencsejátékra szánt pénzt inkább félreteszi, megtakarítja. Nem véletlen, hogy egy hazai internetes fórumon sok évvel ezelőtt a következő címmel nyitottak fórumot: „Lottó = a hülyék adója”.
Hja, ha véletlenül megnyerné a főnyereményt, akkor sem fenékig tejfel az élet. Több külföldi vizsgálat is azt mutatja, hogy a nyertesek - mivel nem tudják, nem tanulták meg korábban, hogy kell bánni a pénzzel - sokszor rövid úton elveszítik mindenüket. Néha még adósságokat is felhalmoznak. Ráadásul embertársaik sem könnyítik meg a dolgukat - legfőbb ellenségeik sokszor a saját családtagjaik.
Ez a „gig economy.” 
