Kiirthatatlan a sárga csekk és a készpénz

Forrás: MNB / Privátbankár.hu

A nem használt számlánkat megszüntettük

A felnőtt lakosság 75,7 százaléka rendelkezik bankszámlával, s 71,7 százalékuknak bankkártyája is van, ami regionális szinten magas értéknek számít – mondta el a Hitelintézeti Szemle legfrissebb számának bemutatóján Varga Lóránt, a Magyar Nemzeti Bank főosztályvezetője. Bár a bankszámlák száma nagyjából 300 ezerrel csökkent az elmúlt évben - döntően a tranzakciós illeték bevezetése okán -, ám a tanulmány készítői szerint a háztartások szintjén nincs változás a bankszámlák és a bankkártyák tekintetében, azaz az intézkedések nyomán leginkább racionalizálások történtek, azaz a kevésbé használt számlát, bankkártyát adták vissza a háztartások.

Forrás: Hitelintézeti Szemle

Varga Lóránt szerint a magyar háztartások körében 60 éves kor környékén van egy komoly törés a bankszámla- és a bankkártya-birtoklás tekintetében – onnantól számottevően csökken a részarány. Ugyancsak komoly az eltérés az iskolázottság tekintetében: a 8 osztályt el nem végző népesség körében 44 százalékos a számlabirtoklás- és 37 százalékos a bankkártya-használat aránya. De még a szakmunkás képzettséggel bírók esetében is az átlag alatti a kapott érték.

Svédországban 0, nálunk 100 – mi az?

Az átlagmagyar havonta átlagosan 1,6-szor vesz fel készpénzt bankkártyájával pénzkiadó automatából, az átlagosan pénzfelvétel összege 50 ezer forintot tesz ki. A megkérdezettek 81 százaléka vesz fel pénzt az automatából a válaszok szerint.

Miközben például Svédországban lényegében eltűnt a készpénzes fizetés, addig hazánkban készpénzzel lényegben kivétel nélkül fizettek a megkérdezettek, ugyanakkor a bankkártyát vásárlásra már csak a megkérdezettek 58 százaléka használja. Míg havonta átlagosan 27,2 készpénzes fizetési tranzakció történik, átlagosan 2457 forint értékben (a havi költés 50 375 forint), addig a kártyás vásárlások száma mindössze 8,3 darab, az átlagösszeg ugyanakkor közel háromszorosa (6223 forint) a készpénzes vásárlásokénak.

Mindenből az adódik, hogy az átlagmagyar miközben háromszor gyakrabban fizet készpénzzel, mint kártyával, összességében csak harmadával költ kevesebbet havonta kártyás vásárlással, mint amekkora a készpénzforgalma.

Nem kopik ki a sárga csekk

Komoly gondot jelent, hogy a megkérdezettek 27 százaléka használ csoportos átutalást, s csak 24 százalékuk utal bankszámlán keresztül, azaz az elektronikus fizetési lehetőségek előrelépése e téren nem túl sikeres. Ha mindezzel összevetjük a postai (sárga) csekkes készpénzbefizetések 69 százalékos választottságát, jól láthatjuk a speciálisan magyar megoldás kikopására még mindig nagyon sokat kell várni, hiszen a kutató szerint e tekintetben nem látszik változás sem iskolai végzettség, sem kor tekintetében.

Kis öröm az ürömben, hogy az átlagos fizetési tranzakciók darabszáma és összege lényegében megegyezik mindhárom megoldás alapján. Varga Lóránt szerint a készpénzhasználat visszaszorításának fontos mérföldköve lehet a postai szolgáltatások elektronikus útra terelése, ezen belül a szakember szerint üdvözlendő, hogy a postai hálózatban immár kártyás vásárlásnak és nem készpénzfelvételnek minősül a sárga csekkek bankkártyával történő kiegyenlítése.

Ha átszoknak, az idősek is kártyát használnak

Miközben az elektronikus pénzügyi eszközök választása terén mind kor-, mind iskolai végzettség tekintetében komoly eltéréseket tapasztaltak a szakértők, azt is megfigyelték, hogy az elektronikus csatornákat használó állampolgárok között ilyen eltérés már nem mutatható ki. Mindez azt jelenti, hogy a bankkártyával vásárló idősebb ügyfél vásárlási szokásai nem térnek el szignifikánsan a hasonló korú, még aktív ügyféltől – hívta fel a figyelmet az MNB főosztályvezetője.