A Magyar Nemzeti Bank folyamatosan figyeli a nyugdíjbiztosítási termékeket és ha szükségesnek tartja, tovább finomít a termékekhez kapcsolt Teljes Költség Mutató (TKM) ajánláson – nyilatkozta a Privátbankár.hu kérdéseire válaszolva Nagy Koppány, a jegybank a biztosítási és pénztári területért felelős felügyeleti igazgatója.
Mint arról korábban beszámoltunk, a felügyelet vizsgálata szerint a piacon jelenleg kínált valamennyi nyugdíjbiztosítási termék TKM-je megfelel az ajánlás feltételeinek – azaz a 10 éves szerződés esetén a mérték nem haladhatja meg a 4,25, a 15 éves biztosítások esetén a 3,95, míg a 20 éves kontraktusoknál a 3,5 százalékos éves mértéket, illetve attól maximum 2 százalékkal tér el strukturált termék esetén.
Pontosabb meghatározás
|
Más "csalafintaságok" Egyes hírek szerint más irányból is vannak azért próbálkozások a TKM-ajánlás kikerülésére. Van olyan biztosító, amely 30 éves futamidejű nyugdíjbiztosítási szerződéseket kínál, amelyekre elvben nincs érvényes költségmaximum. Egyes nézetek szerint ugyanakkor a 20 éves TKM-mel ki kell mutatni ezen termék esetében is a költségeket, amelyek – tekintve, hogy hosszabb futamidőre oszlik a költségterhelés, némileg alacsonyabb lehet, ami „belefér” a TKM-szintbe. De ez sem elegáns megoldás. Nem érinti szorosan a TKM-plafont, de komoly hatással van a szerződésekre (a nyugdíj- és „sima” életbiztosítási szerződésekre egyaránt) , hogy egyes társaságoknál úgy kerülik meg a szerzési jutalék fizetés tilalmát, hogy a „csepegtetett” fenntartási díj esetében a második vagy a harmadik évre rendkívül magas, már-már a szerzési díj szintjét elérő jutalékot állítanak be. Ez szembe megy a jutalékcsepegtetés azon kívánalmával, hogy a biztosítás teljes élettartamára egyenletesen oszoljon el a biztosításközvetítőnek fizetett jutalék összege. |
Az egyik neuralgikus pont épp ez az eltérítési lehetőség. Az ajánlás 35. pontja ugyanis ezzel kapcsolatban úgy fogalmaz, hogy a TKM-eltérítésére akkor van lehetőség, ha a nyugdíjbiztosításhoz kapcsolódó eszközalap eszközösszetétele, vagy meghatározott tulajdonságai alapján összetettnek vagy komplexnek minősül és az átlagosnál magasabb hozampotenciállal rendelkezik; hozam- vagy tőkegaranciát tartalmaz; illetve a termékben lévő biztosítási kockázat ezt indokolja.
A piaci szereplők szerint ennél pontosabban szükséges meghatározni, hogy mitől válik egy termékstruktúra összetetté, mert az azért vicces helyzetet teremt, ha egy minimális kockázattal bíró, nem túl szofisztikált kötvényalapra is járna a magasabb TKM-szint. Azt persze nem lehet elvárni, hogy a 2 százalékos TKM-többletnek megfelelő szintű többlethozam legyen garantálva a termékeknél, de a feltételek pontosítása fontos lehet, hiszen a cél az lenne, hogy az adókedvezmény igénybevételén felül hozam is képződjön a befizetéseken, hiszen csak így van értelme az öngondoskodásnak. Nagy Koppány szerint vizsgálják ennek szükségességét.
Közelít a minimum és a maximum
A teljes költségmutató nem lehet irreálisan magas egy öt százalék körüli kamatkörnyezetben – mondta a jegybank szakembere a Forbes múlt heti konferenciáján. Holtzer Péter nyugdíjszakértő szerint a minimum-díjak feljebb jöttek és a maximumok jelentősen lejjebb csúsztak – a kimutatások szerint 2013. december végi futamidőnként 10,32; 8,32; 7,3 százalékos TKM-maximumok szeptember közepére 6,22; 5,93 és 5,24 százalékra csökkentek - de ez még nem elég. Nagy Koppány szerint a díj további csökkentése a szerzés, vagyis az ügynöki jutalékok visszavágásával, illetve az alapkezelés költségeinek csökkentésével érhető el.
Tovább gyűrűzik az alkotmánybíróság körül kialakult botrány. 
