Alapvetően elérte a célját a nyugdíjbiztosításokhoz kiadott felügyeleti ajánlás - mondta el a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének siófoki konferenciáján Nagy Koppány, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) biztosítási, pénztári és közvetítői területéért felelős felügyeleti igazgatója.
Az MNB legújabb felmérése szerint a jelenleg kínált nyugdíjbiztosítások 100 százaléka megfelel a Magyar Biztosítók Szövetsége által korábban megfogalmazottnál szigorúbb felügyeleti ajánlásnak is, azaz Teljes Költség Mutatójuk (TKM) a 10 éves szerződés esetén nem haladja meg a 4,25, a 15 éves biztosítások esetén a 3,95, míg a 20 éves kontraktusoknál a 3,5 százalékos éves mértéket - amely mértéktől indokolt esetben 2 százalékkal lehet eltérni.
Nagy Koppány a Mabisz által a szövetség honlapján elérhető kimutatásokat idézve arra hívta fel a figyelmet, hogy a 2013. december végi futamidőnként 10,32; 8,32; 7,3 százalékos TKM-maximumok szeptember közepére 6,22; 5,93 és 5,24 százalékra csökkentek, ráadásul a kínált nyugdíjbiztosítások több mint negyede a korrekciós lehetőség nélküli ajánlási szintnek is megfelel. Azaz az ajánlás egyértelműen kiszorította a magasabb TKM-mel bíró termékeket a piacról. Mindehhez arra volt szükség, hogy a biztosítók által korábban kínált 61 különböző nyugdíjbiztosítási termékből 26-ot a felügyeleti ajánlás figyelembevételével átárazzanak, míg 13, magas TKM-mel bíró terméket a biztosítók kivezettek a piacról.
Átdolgozzák?
A Privátbankár.hu kérdésére Nagy Koppány elmondta, hogy az ajánlás megjelenéséig a piacon kötött nagyjából 30 ezer nyugdíjbiztosítás döntő részénél a termék TKM mutatója rendben volt. Azon néhány esetben, ahol magasabb volt a szerződés TKM-je, ott vélhetően a későbbiekben kerülhet szó korrekcióra - ez döntően az érintett biztosítók felelőssége.
Versenyképes költségek
Pandurics Anett, a Mabisz elnöke, a Magyar Posta Biztosító elnök-vezérigazgatója szerint a nyugdíjbiztosítások kedvező hatása köszön vissza abban, hogy a folyamatos díjas életbiztosítások díjbevétele hosszú idő után ismét növekedést mutatnak - a Mabisz statisztikái szerint 2, az MNB adatai szerint 10,1 százalékos volt a növekedés.
Ezzel szemben az egyszeri díjas életbiztosítások bevétele 5 (MNB 18,6) százalékkal csökkent az első félévben - ugyanakkor ez utóbbit Pandurics Anett nem tartja komoly veszélynek, tekintve, hogy negyedévről-negyedévre komolyan változhat az egyszeri díjas bevétel - ráadásul az év vége hagyományosan erős az egyszeri díjas biztosításokban.o
A Mabisz elnöke szerint a TKM mutató ma már teret nyert, s az általános használat mellett ma már látható, hogy nem igaz az az általánosítás, hogy az életbiztosítások en-bloc drágák. Nagy Koppány szerint a TKM-ajánlás szintjén a költségek már az egyéb termékekkel összehasonlítva is versenyképesek (még akkor is, ha más a költségstruktúra), s az igazgató szerint bizonyos, hogy a nyugdíjbiztosítási TKM-ajánlás hatással lesz a "sima" életbiztosítások költségeire is.
Nem tartható a kgfb-díjcsökkenés - már az MNB is figyelmeztet?
A nem életbiztosítások terén továbbra is igen komoly tételt jelent a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások piaca. Nagy Koppány szerint az elmúlt évek díjversenye miatt az üzletági kárhányad komoly mértékben megnőtt, a termék árazása e tekintetben most már rendben van. (Az igazgató is jelezte, hogy a korábbi kárhányad-adatokat "szépítette", hogy régi nagy piaci szereplők a magasabb átlagdíjak miatt komoly tartalékot halmoztak fel, amelyet a díjerózió idején tudták felhasználni.)
Az MNB igazgatója ugyanakkor arra a kockázatra is felhívta a figyelmet, hogy 2012 óta az üzemanyag-felhasználás (az autóhasználat) és a személyi sérüléses károk költségei is növekedésnek indultak. Márpedig, ha ezt nem követik le a biztosítók, azaz a kárhányaduk tovább romlana, az rendszerkockázatként értelmezhető. Fontos lenne tehát, ha az átlagdíjszint már ne csökkenjen. Pandurics Anett szerint a kgfb-díjbevétel évtizedes csökkenés után ugyan már emelkedett az első félévben 44,7-ről, 48,2 milliárd forintra, ám ez közel sem biztos, hogy a piaci díjemelésnek szól, az is benne van a rendszerben, hogy az egyre alacsonyabb díj okán tovább növekedett az éves díjfizetéssel kiegyenlített szerződések aránya.
Ismét egy lépéssel közelebb került Bulgária és Románia ahhoz, hogy teljes jogú schengeni tag legyen. 
