Németországban hét államügyész és 116 nyomozó vett részt abban a razziában, amely során 13 lakást és irodát kutattak át több tartományban, és végül három személyt őrizetbe is vettek – tudósított a német Die Welt című lap. Ezzel párhuzamosan Svájcban, Spanyolországban, Litvániában és Kanadában is kiszálltak nyomozók különböző címekre. Az ügyben becslések szerint négyezer károsult is lehet, akik mintegy 100 millió eurót veszíthettek, nekik forródrótot állítottak fel, a vonalak állítólag máris izzanak.

Óvakodj attól, aki túl sokat ígér

A Business Capital Investors Corporation (BCI) nevű amerikai cégről van szó, amely Németországban a Graumarktinfo.de című fogyasztóvédő oldal szerint már 2002 óta működött, és ügyfeleinek sok éven keresztül 15,5 százalékos éves hozamot ígért. Ígért és sokáig ki is fizetett, csak az nem világos, miből. Saját állítása szerint egyfajta közvetítő volt a megtakarítók és a pénzt forgató nyugdíjalapok, bankok között, és csak a legjobb bonitásúakba fektetett, ezért a befektetést kifejezetten alacsony kockázatúnak nevezte. A hatóságok viszont azt gyanítják, hogy egyszerűen az új befizetésekből fizette ki a régieket és a hozamokat, vagyis klasszikus pilótajátékkal állunk szemben.

Hogy miért is kellene elsőrangú adósoknak évi 15,5 százalékot fizetniük a forrásokra, ha a vállalati kötvények vagy a hitelek piacán ennek feléért is lehet pénzhez jutni, az úgy látszik, sokaknak nem tűnt fel. Az esetre jellemző, hogy a károsultak egy része kezdetben a vizsgálódó német főállamügyészt szidta, amiért megzavarja jövedelmező üzletüket, és nem hagyja őket tovább pénzt keresni.

Hogy kerülnek a pilóták a pénztárcánk közelébe?

A német felügyelet, a Bafin egyébként a híradások szerint többször megpróbálta a BCI tevékenységét betiltani, de a cég mindig megtalálta azt a jogi formát, amelyre a Bafin-nek nem terjedt ki a hatásköre. Fogyasztóvédő szervezetek, mint a híres Stiftung Warentest viszont már legalább 2005-től feketelistára tették és óvták az embereket ettől a befektetéstől. A hazaiPSZÁF-nak is van egy feketelistája engedély nélkül működő külföldi cégekről, abban az adatbázisban nem szerepel a BCI.

Pilótajátéknak vagy piramisjátéknak nevezik az olyan rendszert, ahol a résztvevők pénzükre hozamot nem valamilyen tényleges befektetési tevékenységből, termelésből, szolgáltatásból származó jövedelemből kapnak, hanem egyszerűen az újabb résztvevők befizetéseiből. Az elnevezés onnan ered, hogy régen egy láncleveles változatnál minden tagnak be kellett szerveznie egy bizonyos számú új tagot, akik nem is neki, hanem a felette álló szervezőnek fizettek. Ha a tag megkapott egy bizonyos összeget az alatta állóktól, „elrepült” vele, kiszállt a játékból.

Megmérettetett és összeomlásra ítéltetett

Miután a Föld népessége korlátos, az új belépők mindig törvényszerűen elfogynak egyszer, a pilótajáték-rendszerek is előbb-utóbb összeomlásra vannak ítélve. A bennragadók, a piramis alján állók ekkor veszítenek, a feljebb levők pedig vagy kárörömmel dörzsölhetik a tenyerüket, vagy ha felelőssé sikerül őket tenniük a hatóságoknak, akkor börtönbe jutnak. Németországban a bírósági gyakolat alapján sokan adócsalásért jutottak börtönbe korábbi piramisjáték-résztvevők közül. Az ilyen játékok Magyaroszágon is tilosak, de különböző legális befektetésnek álcázva bárhol előfordulhatnak, amint a BCI példája is mutatja.

Hasonló pilótajáték-szerű rendszert hozott össze dollármilliárdos értékben a híres amerikai Bernard Madoff is, akit ezért 2009-ben 150 év börtönre ítéltek. Valószínűleg így működött az évekkel ezelőtt becsődölt magyarországi ingatlanbefektetési szövetkezeteknek legalább egy része is. Mindig érdemes gyanút fogni, ha egy befektetés során a piaci kamatokhoz képest túl sokat ígérnek az ügynökök, és ha nagyon agitálnak, ösztönöznek  új tagok beszervezése érdekében. De akkor is, ha nem látszik világosan a cég konkrét tevékenysége, illetve valamilyen érthetetlen, megfoghatatlan, láthatatlan magyarázatot adnak a hozam eredetére. (Például nemlineáris dinamika, unortodox eszközallokáció, tévedhetetlen számítógépes csodaprogram vagy a pápua dzsungelben levő gyémántbánya.).