Ahogy az a Közlönnyel nagyjából egyidőben kiadott energiaügyi miniszteri közleményben is olvasható: nem változnak a rezsicsökkentett szint felett fizetendő áram- és gázárak januártól. Lantos Csaba emlékeztet: az egyetemes szolgáltatásban vételezett villamos energia lakossági piaci és a földgáz versenypiaci költségeket tükröző árát a szolgáltató adatközlése alapján a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) állapítja meg. A MEKH döntése szerint e körben 2023. január elsejétől is a jelenlegiekkel megegyező árakat kell alkalmazni.
A lakossági felhasználók tarifáiban tehát átlagfogyasztás alatt és felett sem hoz változást az újév, ideértve mások mellett a társasházakban vagy többgenerációs családi házakban, az állami és önkormányzati bérlakásokban élőket is
– tájékoztatott a tárcavezető.
A rendeletek január 1-jén lépnek hatályba, és a vártnál egy hónappal hosszabb időszakra rögzítik a gáz- és áramárakat: nem csak az első negyedévre, hanem április végéig. Mivel májusig a jelenlegi díjak maradnak érvényben, a családok a teljes fűtési szezonban azonos árakkal számolhatnak - írta ezzel kapcsolatban Lantos Csaba energiaügyi miniszter.
Hozzátette azt is: januártól nem módosulnak az egyetemes szolgáltatásban maradt mintegy 150 ezer mikrovállalkozás által fizetendő, kedvezményes sáv feletti versenypiaci árak sem.
Az érvényben maradó rezsitarifák:
- az átlagfogyasztás feletti piaci ár a földgáz esetében 22,002 Ft/MJ
- a villamos energia "lakossági piaci ára"
a) A1 és A2 árszabás esetén 70,104 Ft/kWh,
b) B (alap) árszabás esetén 60,935 Ft/kWh,
c) az egyetemes szolgáltató által jogszerűen alkalmazott B Komfort árszabás esetén 60,935 Ft/kWh.
A miniszter szerint az európai felhasználók közül a magyar emberek kapják a legolcsóbban a földgázt, és a második legkedvezőbb árat fizetik az áramért. Még az átlagfogyasztást ötödével meghaladó háztartások költségeinél is csak a szerbiai fogyasztók számára kerül kevesebbe a két legfontosabb energiahordozó.
Túszejtés vagy pénzmosás? 
