Selmeczi Gabriella tovább számolt: 850 milliárddal rövidítettek meg minket a pénztárak?

Lapértesülés szerint elkészült Selmeczi Gabriella jelentése a magánnyugdíjpénztárak gazdálkodásáról. A miniszterelnök nyugdíjvédelmi megbízottja szerint több felelőtlen intézkedés hatására a pénztártagok átlagosan megtakarításaik ötödét veszítették el.

A Magyar Nemzet szerint pénteken adja le Selmeczi Gabriella nyugdíjvédelmi megbízott azt a jelentést, amely a nyugdíjrendszerrel kapcsolatos vizsgálati eredményeket tartalmazza. A lap informátorai szerint az Orbán Viktor felkérésére készített dokumentumban az szerepel, hogy a hazánkban működő, legtöbb esetben multinacionális hátterű magánnyugdíjpénztárak 12 év alatt összesen 850 milliárd forinttal rosszabb eredményt értek el, mint amennyit állampapírokba fektetve produkált volna a rendszer. Selmeczi jelentése azt állítja: több felelőtlen intézkedés hatására a pénztártagok átlagosan megtakarításaik ötödét veszítették el a magánkasszáknál.

A Magyar Nemzet emellett úgy tudja, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) csütörtökön három büntetőfeljelentést tett a legfőbb ügyésznél a magánnyugdíjpénztárak gazdálkodása ügyében.

Hol a hiba a számításban?

Selmeczi Gabriella tavaly augusztusban már közzétett egy hasonló számítást: akkor azt állította, hétszázmilliárd forint hiányzik a magánnyugdíj-pénztárak számlájáról, ennyivel több lenne a tagok vagyona, ha nem a magánpénztárak kezelik ezt az összeget. Akkor a Stabilitás Pénztárszövetség rámutatott: téves kiindulási állapot és hibás következtetések vezethetettek a végeredményhez.

A számítás az akkori állásfoglalás szerint csak abban az esetben lenne igaz, ha a pénztárak a működésük 12 éve alatt mindig egyforma cashflow-val rendelkeztek volna (minden évben ugyanannyi lett volna a tagdíj, azaz nem nőtt vagy nem csökkent volna) és a hosszú lejáratú állampapír index (MAXC) minden nap egyformán emelkedett volna.

Ez az ideális helyzet azonban soha nem állt be: például a tagdíjakat 1998-ban 6 százalékon befagyasztották, és kisebb-nagyobb mértékben a magánpénztári rendszer indulásától folyamatos volt az állami rendszerbe visszalépők száma.

A magánnyugdíjpénztári rendszer alapvetően abból a célból lett létrehozva, hogy a pályakezdők 40 év munkaviszony után az állami TB nyugdíjból kapott 75 százalékos nyugdíjuk feletti részt a magánpénztári rendszerből kapják - hangsúlyozta a pénztárszövetség. Magyarán ennyi ideje lett volna egy pénztárnak a befizetésekből felhalmozódó egyéni vagyon befektetésével hozamokat elérni. Ha viszont a felhalmozási időszak negyedénél készítünk kasszát, mint ahogyan most ezt a kormányzat 12 év működés után megteszi, óhatatlanul rosszabb eredmény jön ki.

A Stabilitás szerint az összkép azonban a pénztárakra nézve így is kedvező, hiszen a tagok 81 százalékánál pozitív reálhozamot értek el 1998 és 2010 között, az egy tagra jutó átlagos reálhozam pedig meghaladta 76 ezer forintot.