|
Lapértesülés szerint elkészült Selmeczi Gabriella jelentése a magánnyugdíjpénztárak gazdálkodásáról. A miniszterelnök nyugdíjvédelmi megbízottja szerint több felelőtlen intézkedés hatására a pénztártagok átlagosan megtakarításaik ötödét veszítették el.
A Magyar Nemzet szerint pénteken adja le Selmeczi Gabriella nyugdíjvédelmi megbízott azt a jelentést, amely a nyugdíjrendszerrel kapcsolatos vizsgálati eredményeket tartalmazza. A lap informátorai szerint az Orbán Viktor felkérésére készített dokumentumban az szerepel, hogy a hazánkban működő, legtöbb esetben multinacionális hátterű magánnyugdíjpénztárak 12 év alatt összesen 850 milliárd forinttal rosszabb eredményt értek el, mint amennyit állampapírokba fektetve produkált volna a rendszer. Selmeczi jelentése azt állítja: több felelőtlen intézkedés hatására a pénztártagok átlagosan megtakarításaik ötödét veszítették el a magánkasszáknál.
A Magyar Nemzet emellett úgy tudja, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) csütörtökön három büntetőfeljelentést tett a legfőbb ügyésznél a magánnyugdíjpénztárak gazdálkodása ügyében.
Hol a hiba a számításban?
Selmeczi Gabriella tavaly augusztusban már közzétett egy hasonló számítást: akkor azt állította, hétszázmilliárd forint hiányzik a magánnyugdíj-pénztárak számlájáról, ennyivel több lenne a tagok vagyona, ha nem a magánpénztárak kezelik ezt az összeget. Akkor a Stabilitás Pénztárszövetség rámutatott: téves kiindulási állapot és hibás következtetések vezethetettek a végeredményhez.
A számítás az akkori állásfoglalás szerint csak abban az esetben lenne igaz, ha a pénztárak a működésük 12 éve alatt mindig egyforma cashflow-val rendelkeztek volna (minden évben ugyanannyi lett volna a tagdíj, azaz nem nőtt vagy nem csökkent volna) és a hosszú lejáratú állampapír index (MAXC) minden nap egyformán emelkedett volna.
Ez az ideális helyzet azonban soha nem állt be: például a tagdíjakat 1998-ban 6 százalékon befagyasztották, és kisebb-nagyobb mértékben a magánpénztári rendszer indulásától folyamatos volt az állami rendszerbe visszalépők száma.
A magánnyugdíjpénztári rendszer alapvetően abból a célból lett létrehozva, hogy a pályakezdők 40 év munkaviszony után az állami TB nyugdíjból kapott 75 százalékos nyugdíjuk feletti részt a magánpénztári rendszerből kapják - hangsúlyozta a pénztárszövetség. Magyarán ennyi ideje lett volna egy pénztárnak a befizetésekből felhalmozódó egyéni vagyon befektetésével hozamokat elérni. Ha viszont a felhalmozási időszak negyedénél készítünk kasszát, mint ahogyan most ezt a kormányzat 12 év működés után megteszi, óhatatlanul rosszabb eredmény jön ki.
A Stabilitás szerint az összkép azonban a pénztárakra nézve így is kedvező, hiszen a tagok 81 százalékánál pozitív reálhozamot értek el 1998 és 2010 között, az egy tagra jutó átlagos reálhozam pedig meghaladta 76 ezer forintot.
Ahogy közeleg az év vége, úgy lesz egyre kisebb az éves GDP-növekedés. A külkereskedelem is szűkült, különösen Európa irányába. 
