Kevesek kiváltsága Magyarországon az anyagi biztonság: a lakosság döntő többsége (89 százalék) egzisztenciális szempontból bizonytalanságot érzékel, a felnőtt népesség alig néhány százaléka érez maga mögött stabil pénzügyi hátteret. A legtöbben változatlanul az inflációtól tartanak, ezt a megkérdezettek bő harmada (36 százalék) nevezte meg első számú anyagi veszélyként. Az időskori anyagi biztonság a második legnagyobb félelem: minden negyedik válaszadó (24 százalék) aggódik amiatt, hogy a nyugdíja nem fedezi majd az időskori kiadásait. A megkérdezettek számára stresszforrást jelent a munkahely elvesztésétől (15 százalék), vagy egy tartós betegségtől (14 százalék) való félelem is. Ezek a legfontosabb megállapításai a 18 évnél idősebb hazai népesség körében végzett reprezentatív Provident Barométer kutatásnak.
A Provident Barométer célja, hogy adott időközönként felmérje és elemezze a magyar fogyasztók pénzügyi magatartását. A 2025. áprilisi, reprezentatív mintán alapuló adatfelvételt az Ipsos végezte online önkitöltős kérdőív módszerrel, 1000 felnőttkorú magyar megkérdezésével.
A válaszok számos demográfiai különbségre is rávilágítottak. A munkahely elvesztése elsősorban a fiatalabbakat aggasztja, míg az időskori anyagi helyzet érthető módon elsősorban az 50+ korosztályt, illetve a nőket nyomasztja. A megbetegedéstől és annak pénzügyi kockázataitól a férfiak és a magasabb jövedelműek szoronganak leginkább.
Fotó: Depositphotos
Miközben csupán minden tizedik megkérdezett érzi magát anyagilag biztonságban, a többiek tekintetében a bizonytalanságtól való félelem alacsony pénzügyi tudatossággal párosul. A kutatásban résztvevők egynegyede még olyan pénzügyi válság idején sem kér tanácsot a pénzügyekben, mikor a gazdasági helyzet (például egy külső válság vagy az árak hirtelen meglódulása miatt) rövid időn belül jelentősen megváltozik. Akik pedig mégis informálódni akarnak, a leggyakrabban a családtagokhoz, barátokhoz (41 százalék) fordulnak, vagy az interneten, a közösségi médiában, az influenszerek csatornáin (21 százalék) keresgélnek. Gazdasági elemzők, neves közgazdászok cikkei, nyilatkozatai csupán a felnőtt lakosság egyötöde számára jelentenek orientációt, és még ennél is kevesebben, 15 százaléknyian vannak, akik pénzügyi tanácsadó segítségét veszik igénybe.
A kutatás jövőre vonatkozó adatai erőteljes gazdasági borúlátásra utalnak. Rövid távon a kérdezettek kétharmada (65 százalék) arra számít, hogy csökken a jövedelmének vásárlóereje, és csak 14 százalék remél e téren javulást. Ugyancsak kétharmadnyian (66%) készülnek takarékoskodni a fogyasztásban a bizonytalan jövőre gondolva. A személyes fogyasztás növelését mindössze a kutatásban résztvevők 8 százaléka tervezi a felmérés adatai alapján. A fentiekhez képest már-már bizakodásnak érződik, hogy arra a kérdésre, milyen lesz egy év múlva az anyagi helyzete, csak a relatív többség (45 százalék) válaszolta azt, hogy rosszabb. Javulást 23 százalék valószínűsít, közel egyharmadnyian (32 százalék) pedig arra készülnek, hogy az anyagi helyzetük változatlanok maradnak.
„Bár a pénzügyi bizonytalanság sokak életét átszövi, a tudatos tervezés és a megbízható tájékozódás lehet az első lépés a kiszámíthatóbb jövő felé. A most elkészült kutatás nem csak azt tette kézzelfoghatóvá, milyen kockázatokat érzékel, illetve mérlegel a felnőtt lakosság a pénzügyi helyzetének értékelésénél, hanem azt is, hogy milyen mély az információs szakadék e téren a társadalomban, és milyen fontos továbbra is kiemelt hangsúlyt fektetni a pénzügyi tudatosság fejlesztésére” – hangsúlyozta Pálfalvi Márta, a Provident vállalati kapcsolatok és kommunikációs igazgatója.
Optimista hangok. 
