A lakások minőségi jellemzői 2003 óta töretlenül javulnak a KSH adatai szerint. Mára 12 százalékuk duplakomfortos, közel kétharmaduk összkomfortos. A félkomfortos, komfort nélküli, szükség- és egyéb lakások adják pedig a hazai lakóingatlanok 7 százalékát. Azon lakások aránya, amelyekben nincs vezetékes víz, fürdőszoba vagy WC 3 százalék alá csökkent, továbbá 13 százalékra mérséklődött a közcsatorna nélküliek aránya is.
A magyarok kétharmadának nincs problémája a lakásmérettel, ám összességében a többség mégis elégedetlen a lakhatási körülményeivel, és szükségesnek tart legalább egyféle felújítási vagy karbantartási munkát. A városi bérházak lakóinak háromnegyede véli például úgy, hogy tatarozásra szorulna otthona.
„A felújítást elodázók 84 százaléka a pénzhiányra hivatkozik, mint akadályra” – emelte ki az OTP Lakástakarék vezérigazgató-helyettese.
Köntös Péter szerint a felújítási szándék főleg a hőszigetelési megoldásokra, fűtés- és energetikai korszerűsítésre vonatkozik. Ezeknek a munkálatoknak a zöme a legelterjedtebb társasház méretnél másfél-kétmillió forintból megvalósítható, aminek hozzávetőlegesen negyedét állja az állami támogatás a lakástakarékpénztári megtakarítással rendelkezők esetében.
A vártnál jobb lett az euróövezeti GDP-adat.
