|
| MTI Fotó: Balogh Zoltán |
Vegyünk-e még karácsonyfát? – teszi fel a kérdést a Der Spiegel hetilap Christoph Heinrichnek, a WWF Deutschland természetvédelmi szervezet elnökének. Szerinte a karácsonyfa egy szép hagyomány és nem kell környezetvédelmi okokból feltétlenül lemondanunk róla. De a legtöbb fát ültetvényeken termesztik és erősen vegyszerezik. Ezért azt javasolja, hogy keressünk biogazdálkodásból vagy fenntartható erdőgazdálkodásból származó fákat.
Nem kell műanyag
A műanyag fákat határozottan nem javasolja, hacsak nem használja valaki ezeket "egy egész életen keresztül". Ezt azonban szinte senki sem teszi meg. Erősen ellenjavallt az árvalányhaj, a hóspray és egyéb, egyszer-kétszer használható szintetikus díszek használata. A karácsonyfadíszek közül is kívánatos elhagyni a műanyagból készülteket.
A csomagolóanyag-hegyek elkerülésére azt javasolja, hogy az ajándékokat csak szimbolikusan csomagoljuk be, például kössük át egy szalaggal. Ne tekerjük körbe az egészet papírral. Az állatvédelemmel is foglalkozó szervezet vezetője azt kéri, hogy állatokat semmiképpen se ajándékozzunk senkinek. Az ételek készítésénél pedig ügyeljünk a helyes mennyiségre, hogy később ne kelljen annyi ételt kidobni.
A környezetbarát fenyő
A WWF német nyelvű blogja szerint a fenyőknél kerüljük az import fajtákat, mert azok szállítása sok energiát emészt fel. Inkább maradjunk a környékből, az országból származó fajtáknál. A cserépben nevelt fenyő bérlése is viszonylag kevésbé káros. A műanyag fenyő viszont nagyon, miközben nem tudhatjuk, újrahasznosítható műanyagokból készült-e.
A legjobb megoldás, ha teljesen le tudunk mondani a fenyőfáról. Vagy ha készítünk magunknak egyet – például egy kettős létra fokait fenyőágakkal, ajándékokkal és díszekkel feldíszítve (lásd a blog képét). A díszekből is a bolhapiacról vásárolt használtat, vagy a magunk barkácsolta, természetes anyagokból készült verziót ajánlják.
Miért rossz a papír?
Németországban 1991-ben fejenként és évente 70 kiló papírt használtak el az emberek, ez mostanára 243 kilóra emelkedett a Der Spiegel Online szerint. Eközben egy tonna papír előállításához ugyanannyi energiára van szükség, mint egy tonna acél gyártásához.
Egy kiló új papír mintegy 50 liter víz és öt kilowattóra energia felhasználása árán készül. Az újrafeldolgozott papír ennek átlagosan a felével. De minél igényesebb, drágább, díszesebb a csomagolóanyag, annál több erőforrást igényel az előállítása. Valamint annál nehezebb az újrafeldolgozás is – festékek, esetleges fémszálak, ragasztószalag– és műanyagdarabok nagy mennyiségét kell hozzá eltávolítani.
Így csinálj papírmentes Karácsonyt!
A WWF magyar nyelvű oldala tavaly ötletcsokorral szolgált a felesleges csomagolóanyagok elkerüléséhez. Eszerint:
– Az ajándékokat régi kottákkal, térképekkel, újságok vagy képregények lapjaival borítsuk be – egyedi és mutatós lesz a végeredmény.
– Szabdaljuk fel a régi, megunt vagy soha nem használt karácsonyi terítőket.
– Használjuk újra a hányódó cipősdobozokat – egy kis temperával csodákat tehetünk.
– Ha ruhadarabot ajándékozunk, használjuk azt csomagolóként.
– Ha mindenképpen ragaszkodunk családi hagyományainkhoz, válasszunk 100%-ban újrahasznosított papírt, műanyagszalag helyett pedig rafiát a kötözéshez.
– Tárgyak helyett ajándékozzunk élményt, együtt töltött időt!
Péntek hajnalban elfogadták a külföldi segélyprogramok és médiatámogatások összesen 9 milliárd dolláros csökkentéséről szóló törvényt. 
Hogyan fektessünk be bizonytalan időkben? Óvatosan is lehet építkezni!
