95 százaléka valótlan volt az ajánlatoknak
Egy világszerte ismert piramisjáték, a Ponzi kínai változata másfél év alatt vitte véghez a világ eddigi legnagyobb csalással járó piramisjátékot. Az üzlet megalapítója egy 34 éves üzletember, Ting Ning, aki ügyelt arra, hogy szupergazdagnak állítsa be magát, ezért vállalatának menedzsmentjét is arra kötelezte, hogy viseljenek luxusmárkákat, hordjanak drága ékszereket. A férfit közpénzek törvénytelen eltulajdonításával, csalással történő pénzgyűjtéssel és illegális fegyvertartással is gyanúsítják.
A Ponzi-féle piramisjáték megalkotójáról
Egy bostoni olasz emigráns, egy bizonyos Charles Ponzi volt az első, aki még 1920-as években elsőként gazdagodott meg a piramisjátékkal. Azon az elven, hogy az újabb befektetők pénzéből fizette ki mindig a korábbi befektetőket, de a rendszer egy idő után összeomlott. A műfajban az eddigi legnagyobb csalást, Bernard Madoff amerikai üzletember követte el, aki 50 milliárd dollár kárt okozott az ügyfeleknek.
A magyarok is sokat buktak pilótajátékokon
Nem is olyan rég itthon is egy ismert pilótajáték fuccsolt be. A Magyar Nemzeti Bank a Hungária Értékpapír Zrt.-nél végzett célvizsgálata, illetve ügyfélbejelentések, egyéb nyilvános közlések nyomán piacfelügyeleti eljárást folytatott le a Biztonság-Trade Kereskedelmi és Tanácsadó Kft.-nél.
A társaság ennek ellenére üzletszerű tevékenység keretében, kölcsönszerződések formájában, jelentős hozamokat ígérve, többféle mértékű garantált hozamot is vállalva gyűjtött be különböző összegeket számos ügyféltől, jellemzően készpénzben, az adófizetéssel és pénzmosás megelőzésével kapcsolatos előírásokat mellőzve.Eddigi jogsértő működése miatt a jegybank 500 millió forint piacfelügyeleti bírság megfizetésére kötelezte a társaságot.
Szerdán 10 millió euróra büntették az Olympique Marseille-t a számviteli szabályok megsértése miatt és korlátozta új játékosok szerződtetését. 
A magyar sztori jó és a forint erősődésén keresztül megfelelő dezinflációs folyamatok indultak el
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
